Dr. Bálint György, az ország Bálint gazdája július 28-án lesz 100 éves.
Gazdálkodó hagyományokkal rendelkező családba született, apja több nyelven beszélő, vállalkozó és kísérletező szellemű középbirtokos volt. Fiatal korától kezdve a mezőgazdaság szeretetére és ismeretére nevelték. Általános és középiskolai tanulmányait Gyöngyösön végezte, 1937-ben érettségizett a főgimnáziumban, 1941-ben kertészmérnöki oklevelet szerzett a budapesti Magyar Királyi Kertészeti Akadémián.
1942-ben behívták munkaszolgálatra, ahonnan koncentrációs táborba került, majd 1945-ben szabadult. A holokauszt során egy testvérét kivéve teljes családját megölték. A háború után hazatért családi birtokára, ám a kommunista hatalomátvétel után internálással fenyegették meg és földjét elvették.
1949-ben mezőgazdasági mérnökként diplomázott a Magyar Agrártudományi Egyetemen. 1949-1952 között a Földművelésügyi Minisztériumban dolgozott, majd onnan egy évre a Kertészeti Kutatóintézetbe került. 1955-1959 között a Mányi Állami Gazdaság főagronómusa volt, ahonnan a Fejér Megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága főkertészként alkalmazta 1964-ig.
1967-ig Budapesten, az Állami Biztosító Főigazgatóság szakértője volt, majd nyugdíjazásáig (1981) a Kertészet és Szőlészet főszerkesztői teendőit látta el. 1969-1981 között a Kertészet és Szőlészetet, 1970-1981 között a Kertgazdaságot, 1972-1981 között a Kerti Kalendáriumot, 1984-1988 között a Kertbarát Magazint szerkesztette. 1989-től tagja a Budapest Rotary Clubnak, amelynek két évig alelnöke is volt. 1981-2009 között a Magyar Televízió Ablak című magazinjának állandó munkatársa (Bálint gazda). 1991-2000 között főszerkesztője az MTV Gazdaképző című műsorának.
Bár Bálint gazda néven lett közkedvelt, a név már régen a kertészettel társítva a köztudatban volt Czupy Bálint révén, aki 1975-ben meghalt. A magyar médiában ezután a jelzőt Bálint Györggyel kapcsolatban kezdték használni.
Vajon ki nevezte el Bálint gazdának? Olvass tovább és tudd meg!
Egyébként ki nevezte el Bálint gazdának? 1981-től az Ablakban már így hívták.
Nem emlékszem már annak a kolléganőnek a nevére. Peták Pista (az Ablak akkori felelős szerkesztője – a szerk.) behívott, és megkérdezte, hogy volna-e kedvem az Ablakban a kertészetről beszélni. Amikor először álltam a stúdióban, bemutatkoztam, hogy Bálint György vagyok, és én fogok mezőgazdaságról, kertészetről beszélni. Az a lány rám mutatott: »Akkor maga lesz Bálint gazda«! Ami érdekes, hogy abban az időben volt a Szabad Európa rádióban egy Bálint gazda. Úgy hívták, hogy Cupi Bálint. A ’40-es években a Kisgazda Párt országgyűlési képviselője volt. ’47-ben disszidált, a Szabad Európához került, és ott a mezőgazdaságról beszélt. Persze nem volt híve a mezőgazdaság szocialista átszervezésének, és kemény dolgokat mondott, úgyhogy veszedelmes ellenségnek tartották. Ezért Peták, óvatos ember lévén fölhívta a pártközpont Agitációs és Propaganda Osztályát, ahol szokatlan módon azt mondták, hogy nem baj, hadd legyen Bálint gazda, ha valaki másra gondol, az magára vessen!”
