Dr. Fejes Péter neve 2026 októberében került ismét a figyelem középpontjába, miután Baka András köztársasági elnök őt jelölte Magyarország legfőbb ügyészének. A csaknem négy évtizedes ügyészi pályafutással rendelkező jogász korábban Vas és Veszprém vármegyében is vezető tisztségeket töltött be, és több nagy visszhangot kiváltó büntetőügyben képviselte a vádat. A jelölésről végül az Országgyűlés dönt.
Ki dr. Fejes Péter, mikor született, hol tanult, milyen ügyekben dolgozott, és miért távozott 2012-ben a Veszprém Megyei Főügyészség éléről? Az alábbi összefoglaló a nyilvánosan elérhető életrajzi adatok és sajtóbeszámolók alapján mutatja be pályafutását.
Dr. Fejes Péter életrajza és legfontosabb adatai
|
Adat |
Információ |
|---|---|
|
Teljes neve |
Dr. Fejes Péter |
|
Foglalkozása |
Jogász, ügyész, egyetemi oktató |
|
Születési helye |
Szombathely |
|
Születési dátuma |
A pontos dátum nem ismert |
|
Iskolája |
Kanizsai Dorottya Gimnázium, Szombathely |
|
Egyeteme |
Pécsi Tudományegyetem |
|
Jogi diplomája |
1986 |
|
Ügyészi kinevezése |
1988 |
|
Korábbi vezető tisztsége |
Veszprém megyei főügyész |
|
Tudományos fokozata |
PhD, 2011 |
|
Egyetemi oktatói munkája |
ELTE és Pázmány Péter Katolikus Egyetem |
|
2026-os közéleti szerepe |
Legfőbbügyész-jelölt |
Az életrajzi adatok a korabeli sajtóinterjúk, az egyetemi szakmai adatlap és az államfő hivatalos bejelentése alapján állíthatók össze.
Gyermekkora és tanulmányai
Dr. Fejes Péter Szombathelyen született, és a városban járt középiskolába. A Kanizsai Dorottya Gimnáziumban 1979-ben érettségizett, később pedig a Pécsi Tudományegyetem jogi karán szerzett diplomát.
Saját korábbi nyilatkozata szerint az ügyészi pályát nem előre eltervezett hivatásként választotta. Egyetemi felvételije idején még nem tudta pontosan, milyen feladatokat végez egy ügyész. A jogi tanulmányokat követően azonban a szakmai gyakorlat során megtalálta a helyét az igazságszolgáltatásban.
Jogi diplomáját 1986-ban szerezte meg, majd jogi szakvizsgát tett. Később európai jogi szakjogászi képesítést is szerzett, tudományos munkáját pedig doktori fokozattal egészítette ki. PhD-fokozatát 2011-ben szerezte meg.
Ügyészi pályafutásának kezdete
Fejes Péter 1986 után fogalmazóként kezdett dolgozni a Szombathelyi Városi Ügyészségen. Két év szakmai gyakorlatot követően, 1988-ban nevezték ki ügyésszé.
Pályája első időszakában fiatalkorúak ügyeivel is foglalkozott, később a Vas Megyei Főügyészségen dolgozott, ahol csoportvezető ügyészi feladatokat látott el. Szakmai előmenetelében fontos szerepet játszott az ügyészségi szóvivői munka is: a sajtó képviselői rendszeresen tőle kaphattak tájékoztatást a megye jelentősebb büntetőügyeiről.
A nyilvános életrajzi adatok szerint pályafutása során a következő feladatkörökben dolgozott:
-
ügyészségi fogalmazó;
-
városi ügyész;
-
csoportvezető ügyész;
-
ügyészségi sajtószóvivő;
-
megyei főügyész;
-
fellebbviteli ügyész;
-
főügyészhelyettes.
A csaknem négy évtizedes ügyészi pályafutás során Vas, Veszprém és Győr-Moson-Sopron vármegyében is szolgált.
Veszprém megye főügyésze lett
2008 márciusában dr. Fejes Pétert nevezték ki a Veszprém Megyei Főügyészség vezetőjévé. Ezzel korábbi ügyészi és szóvivői tapasztalata után jelentős vezetői felelősséget kapott.
A főügyészi tisztségben a megye ügyészi szervezetének irányítása mellett a büntetőügyek törvényes és szakszerű kezelésének felügyelete is a feladatai közé tartozott.
Neve több nagy visszhangot kiváltó büntetőügy kapcsán is megjelent a sajtóban. A későbbi beszámolók különösen a vörösiszap-katasztrófával összefüggő büntetőeljárásban betöltött szerepét emelték ki.
A vörösiszapper és más jelentős büntetőügyek
Fejes Péter szakmai pályafutásának egyik legismertebb fejezete a 2010-es vörösiszap-katasztrófát követő büntetőeljáráshoz kapcsolódik. A katasztrófa során Ajka térségében átszakadt a timföldgyár zagytározójának gátja, és a kiömlő vörösiszap több települést elöntött. A tragédiában tíz ember vesztette életét, sokan megsérültek, és jelentős környezeti károk keletkeztek.
Fejes Péter a vádhatóság képviselőjeként részt vett az ügyben. Az eljárás jogi és szakmai szempontból is komoly kihívást jelentett, hiszen a történtekért viselt felelősség, a műszaki körülmények és a büntetőjogi következmények összetett kérdéseket vetettek fel.
Sajtóbeszámolók más nagy horderejű ügyekben is említik, köztük a Tánczos-ügyben és a Marian Cozma kézilabdázó meggyilkolásával kapcsolatos eljárásban.
Ezek az ügyek jelentős nyilvánosságot kaptak, és hozzájárultak ahhoz, hogy Fejes Péter neve szélesebb körben is ismertté váljon.
Miért távozott a főügyészi posztról 2012-ben?
Fejes Péter 2008-tól vezette a Veszprém Megyei Főügyészséget, azonban 2012-ben Polt Péter akkori legfőbb ügyész felmentette a tisztségéből. Az államfő 2026-os jelölésének bejelentésekor elhangzott hivatalos tájékoztatás szerint a megbízatása bizalomvesztésre hivatkozva szűnt meg.
A döntés pontos hátteréről azóta sem jelent meg minden részletet tisztázó, nyilvánosan ellenőrizhető magyarázat. Fejes Péter egy 2026-os sajtómegkeresésre azt mondta, hogy a történtekről nem adhat további tájékoztatást.
A főügyészi tisztség megszűnése után a Győri Fellebbviteli Főügyészségen folytatta munkáját, majd később ismét Vas vármegyében dolgozott.
Fontos különbség, hogy a nyilvánosan ismert tény a felmentés és a bizalomvesztésre való hivatkozás. A döntés mögötti további okokat nem lehet bizonyított tényként bemutatni.
Egyetemi oktatói munkája és tudományos tevékenysége
Fejes Péter ügyészi munkája mellett a felsőoktatásban is tevékenykedett. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is oktatott.
Tudományos érdeklődése a joghoz, a büntetőjogi kérdésekhez és az európai joghoz kapcsolódik. Európai jogi szakjogászi végzettsége, PhD-fokozata és gyakorló jogászként szerzett tapasztalata egyaránt része szakmai hátterének.
A középiskolájához is kötődik: a Kanizsai Dorottya Gimnázium öregdiák-közösségének társalapítójaként és aktív tagjaként tartják számon. Korábbi iskolájában előadásokat is tartott.
Nyugdíjba vonulása és a legfőbbügyész-jelölés
Fejes Péter 2025 novemberében fejezte be ügyészi szolgálatát, miután a 2012-ben bevezetett életkori korlátozás miatt nyugdíjba vonult. Közel negyven évnyi ügyészi tapasztalattal zárta le hivatásos ügyészi pályafutását, de az oktatói tevékenységét továbbra is folytatta.
2026. október 12-én Baka András köztársasági elnök bejelentette, hogy őt jelöli Magyarország legfőbb ügyészének. A jelölés indoklásában az államfő a hosszú szakmai tapasztalatot, a szervezet működésének ismeretét és a vezetői gyakorlatot emelte ki.
Fejes Péter a bejelentéskor arról beszélt, hogy a legfőbb ügyészi tisztség betöltése esetén a szakmaiság, az időszerűség és a politikamentesség erősítését tekintené fontos feladatának.
2026. október 14-én még jelöltként kell rá hivatkozni, nem megválasztott legfőbb ügyészként. A tisztség betöltéséről az Országgyűlés dönt.
Van dr. Fejes Péternek Wikipédia-oldala?
A keresés során nem sikerült önálló magyar nyelvű Wikipédia-szócikket azonosítani dr. Fejes Péter ügyész néven. Életrajzának legfontosabb adatai a köztársasági elnök hivatalos közleményében, korábbi sajtóinterjúkban és a szakmai pályájáról szóló cikkekben találhatók meg.
Gyakori kérdések
1. Ki dr. Fejes Péter?
Magyar jogász és egykori ügyész, aki korábban Veszprém megye főügyésze, később pedig Vas vármegye főügyészhelyettese volt. 2026 októberében a köztársasági elnök legfőbbügyész-jelöltje lett.
2. Hány éves Fejes Péter?
Egy intézményi szakmai adatlap 1960-as születési évet tüntet fel. Ez alapján 2026-ban 65 vagy 66 éves, attól függően, hogy az adott évben volt-e már a születésnapja.
3. Hol született dr. Fejes Péter?
Szombathelyen született, és a Kanizsai Dorottya Gimnáziumban érettségizett.
4. Hol szerzett jogi diplomát?
A Pécsi Tudományegyetemen szerzett jogi diplomát 1986-ban.
5. Mikor nevezték ki ügyésznek?
1988-ban kapta meg ügyészi kinevezését, miután fogalmazóként dolgozott a Szombathelyi Városi Ügyészségen.
6. Milyen nagy ügyekben vett részt?
A sajtóbeszámolók a vörösiszapper, a Tánczos-ügy és a Marian Cozma meggyilkolásával kapcsolatos eljárás kapcsán is említik a nevét.
7. Miért mentették fel 2012-ben a főügyészi tisztségéből?
A nyilvános hivatalos tájékoztatás szerint bizalomvesztésre hivatkozva szűnt meg a megbízatása. A döntés teljes háttere nem ismert nyilvánosan.
8. Hol oktatott Fejes Péter?
Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is végzett oktatói munkát.
9. Megválasztották már legfőbb ügyésznek?
2026. október 14-én még csak jelölt. A megválasztásáról az Országgyűlés dönt.
10. Van Wikipédia-oldala?
Önálló magyar nyelvű Wikipédia-szócikket nem sikerült azonosítani.
