Edda Művek: Vadkutya
Megunta nyakán a láncot,
A lerágott csontokat,
Megunta a szolgaságot,
Érezte, hogy vadkutya.
Egy éjjel letépte láncát,
Vágyott a messzeség után,
Mindenen keresztülgázolt,
Nem állt meg, hajszolta magát.
Végül feljutott egy hegyre,
A szakadék széléhez ért,
Elkínzottan zuhant a mélybe,
Ez lett életének vége.
Ref.:
Jó idők, rossz idők
Szállnak el fölötte.
Jó idők, rossz idők,
Itt marad örökre.
Szólj hozzá!
