Vasárnap életének 66. évében tragikus körülmények között elhunyt Csjef Sándor, aki 1950. augusztus 22.-én született.- közölte a Magyar Ökölvívó Szövetség.
Csjef 12 évesen Zuglóban kezdett bunyózni, majd az Ú. Dózsa ökölvívója lett, nevelőedzője Dobronay Pál, edzője Kellner Ferenc. Legjobb eredményei: a miskolci junior Európa-bajnokságon ezüstérmes (1970), a belgrádi felnőtt Eb-n aranyérmes (1973), magyar bajnok nagyváltósúlyban (1974). 1970-től 1974-ig magyar válogatott.
Csjef a sportág egyik legellentmondásosabb személyisége, aki a legtöbb szakember egybehangzó véleménye szerint sokkal többre kellett volna hogy vigye, de mivel nem mindig a legsportszerűbb életmód jellemezte az életvitelét, sok-sok girbe-gurba kanyar eredményeként olimpiára sem sikerült kijutnia. Pár éve még edzősködött, de már azzal is felhagyott.
Azt mondta a 65. születésnapján készült interjúban, hogy időnként még focizgat, ez volt a végső kapcsolata a sporttal. Abban az időben, amikor pályája csúcsán volt, szintén nagyon kedvelte a labda kergetését, sokak szerint ügyesen bánt a bőrrel is.
Nem ismerhette meg a profi világot
Elmesélte hogy családi élete megfeneklése nyomán (két házasság) sok más jól megérdemelt serlege társaságában az Európa-bajnoki aranyérme is oda veszett. Élete több kudarca mellett az egyik legmeghatározóbbnak azt tartotta, hogy a profi világ megismeréséről, annak kihívásairól lemaradt.
A régi bunyósokkal nem tartotta a kapcsolatot, ez alól csak egykori csapattársa Gedó György volt a kivétel. Mi más is volt a kedvenc városa, mint Belgrád, ahol a csillagokkal teletűzdelt Aranykesztyű tornát nyerte a müncheni olimpia évében, majd egy évre rá ugyanonnan az Európa-bajnoki aranyat is haza hozta.
