Hofi Géza a rendszerváltás előtti televíziózás egyik megkerülhetetlen alakja volt. A halála után 15 évvel is népszerű humorista az utolsó éveiben már nem szívesen tett eleget a csatornák meghívásának. Egy díjátadó ünnepség után ennek okairól Vágó Istvánnal beszélgetett a parlament Nándorfehérvári termében.
Vágó István: Az utóbbi időkben mintha kevesebb lehetőséget adnál nekünk, hogy a televízióban találkozzunk.
Hofi Géza: A kollégák rendszeresen hívtak. Azt mondták, megfizetnek, pedig ez nem pénz kérdése. Az új időkben rengeteg a túlzás. Mindenki nyomul! Azt hitték az emberek, hogy a rendszerváltástól tehetségesek lesznek. Hát ez nem azon múlik! Valaki vagy tehetséges, vagy nem. Az magánügy, hogy ki milyen párttal szimpatizál. Az, hogy valami szülessen, műhelyek kellenek. A televízió nem műhely. Voltam ott főmunkatárs -mindenkit szerettem és mindenki szeretett, talán azért is vettek oda-, de rájöttem, hogy ott nem lehet szülni.
Látják a bakikat
A színház, ahol a közönséggel élőben találkozol, az műhely. Ott látják a bakikat és azonnal reagálnak is rájuk. Ha valami jól sül el, azt talán meg is mentem, és legközelebb már beépítem a műsorba. A televíziónál felvételek vannak, és a közönség nem tud reagálni.
