in

Galilei élete Törőcsik Marival – érdekességek a darabról

Hirdetés

Törőcsik Mari új darabban debütál. A nemzet színésze az egyik legizgalmasabb hazai rendező, Zsótér Sándor irányításával befejezte a Galilei élete próbáit a Nemzeti Színházban, jöhet a március 20-ai premier a Nemzeti Színházban, Budapesten.

Legszemélyesebb darabja – Bertolt Brecht és a Galilei élete

Brecht drámájának hőse Galileo Galilei (1564–1642), a kísérletekre alapuló modern fizika megalapítója, aki Kopernikusz tanait elfogadva és igazolva azt hirdette, hogy a világegyetem központja nem a Föld, hanem a Nap. Az inkvizíció elé idézték. Visszavonta tanait.

Galilei így beszél Brecht drámájában: „Célom nem az igazam bizonyítása, hanem hogy kiderítsem, igazam volt-e? Mindent, mindent újra kétségbe vonunk. És ha megtaláltuk, amit megtalálni szeretnénk, különös bizalmatlansággal szemléljük. Megfigyelésünk kiindulópontja: kíméletlenül ragaszkodunk ahhoz a tételhez, hogy a föld egyhelyben áll. És csak ha csődöt mondtunk, tökéletesen és reménytelenül vereséget szenvedtünk, és sebeinket nyalogatjuk, vetjük fel ismét a kérdést: nem volt-e mégis igazunk, és mégis mozog a föld.”

Brecht talán legszemélyesebb darabja a Galilei élete. Mért? Mert Galilei a kíváncsiságot testesíti meg. „Tudnom kell” – mondja, amikor az inkvizíció tiltása ellenére újra kísérletezésbe fog, hogy bebizonyítsa: a Föld forog a Nap körül. Személyes a „tudnom kell” gyötrelmes, és örömteli szenvedélye, a kételkedés saját eredményeiben is, a kísérletezés kudarcokkal teli hétköznapi robotja, a saját és mások életével való hazardírozás, a kisebb-nagyobb csalások, ravaszkodások és megalkuvások, és az ezekkel való szembenézés fájdalmas és kellemetlen józansága. És személyes az élet adta örömök tisztelete, legyen az evés, ivás, jó könyv, szép vers, új gondolat, a humor, bölcs irónia és a keserű önirónia.

Folyamatosan dolgozott

A Galilei életén, mint majd minden darabján, folyamatosan dolgozott. Az emigráció ötödik évében, 1938-ban, Dániában kezdett foglalkozni vele. Az első változatot 1939-ben fejezte be. Az ősbemutató 1943-ban volt Zürichben. 1947-ben Amerikában Galileo címen, Charles Laughtonnal a főszerepben játszották. Az úgynevezett „amerikai változat” a színésszel való szoros együttműködésből született, és Brecht nem tudta meg nem történtnek tekinteni Hirosimát. Galilei és tanítványa utolsó beszélgetésében a tudósok, az írástudók felelősségére kérdez rá. 1955-ben újra elővette, és az amerikai változatot kiegészítette a dániai egyes jeleneteivel és a Berliner Ensemble próbafolyamatának tapasztalataival. A bemutatóra már csak a halála után, 1957 januárjában került sor.

Magyarországon az 1930-as és 1945-ös Koldusopera-előadáson kívül csak 1956 után kezdtek Brechtet játszani. A máig legnépszerűbb Koldusoperán kívül a Kurázsi, a Szecsuáni és a Kaukázusi szerepel gyakrabban a magyar színpadokon.

Jön az ötödik bemutató

A Galilei életének eddig négy bemutatója volt. 1962-ben a Nemzeti Színházban Major Tamás rendezésében Bessenyei Ferenc játszotta Galileit, 1971-ben Debrecenben, Ruszt József rendezésében Gerbár Tibor, 1987-ben Miskolcon, Csiszár Imre rendezésében Blaskó Péter volt Galilei. Zsótér Sándor 2002-ben Szegeden rendezte először. Galileit Király Levente játszotta.

Szólj hozzá!
Hirdetés

Zsótér Sándor: “Életem végéig tanulok Törőcsik Maritól.”

Újabb Magyar Örökség-díjakat adtak át – az elismertek névsora