A Magyar Állami Operaház hivatalos oldalán közölte a hírt.
Szász László nyugalmazott színpadmester 73. életévében elhunyt, aki 52 éven át volt a Magyar Állami Operaház társulatának tagja.
Krasznai János főügyelő a következő sorokkal emlékezik egykori kollégájára:
„… MEHET FEL A VAS, mondta, és akkor már nem volt kalapálás, fúrás, hangos szó, – hátrament, középen lassan előrejött, vizsgálódva két oldalra, hogy minden rendben van-e, megigazított esetleg egy lógót, felintett Zolinak a zsinórpadra, aki visszaintett, hogy minden OK, majd odaszólt: mi készen vagyunk. A színpadot átadta és mi kezdhettünk! TEKINTÉLYE VOLT! – Előadás: „Kérek szépen egy díszítő urat, jöjjön a ligeti oldalra! – Mi a helyzet, mit kell csinálni? – Miért jöttetek hárman, csak ezt a takarást kell megigazítani, mert ellökték. RENDET TARTOTT! Előadáson: szólok Gézának a süllyedőbe: itt Napsugár, ott vagy? Itt Vakond, már itt vagyok, minden rendben. – Turnén: Ebben a színházban itt nincs összeköttetés a zsinórpad és a színpad között, de megoldjuk: felteszünk egy villanykörtét, aminek a kapcsolóját levezetjük hozzád. A zsinórjelek be vannak számozva; ha felkapcsolod a lámpát, az a vigyázz; és ha lekapcsolod, az a rajta… TISZTELTÜK! Megmondta, melyik előadás után melyik darab mehet, a díszletszállítás, -építés miatt. Irányította a ki-be pakolást, rakodást fáradhatatlanul…SZÁMÍTHATTUNK RÁ, HUMORA VOLT, SZERETTÜK – Jó volt a közelében lenni…
LEMENT A VAS… de ezt már nem Ő küldte…”
