Hofi Géza: „Mondanom sem kell, az egész színház dőlt a nevetéstől. „

Hofi Géza 1968-ban a Pajtásnak a gyerekekről is beszélt.

— Ügy hírlik, kedveli a gyerekeket.
— Valóban nagyon szeretem őket, s műsoromba főként azért „iktatok” gyerekeket — például Pubikát —, mert túlzott és kedves szellemességgel reagálnak mindenre. A gyerek amit észrevesz, azt kimondja. Pontosan azért szeretek nekik játszani. Véleményüket hangosan megmondják, s így születnek újabb ötleteim.

Egyik alkalommal például némajátékot adtam elő. A képváltozást kellett jeleznem valahogyan. Ezt „blabla” szöveggel oldottam meg: Issztrarára, issztrarára, issztra-isszt- ra-issztrarára. Egyik későbbi előadásomon olyan gyerek is részt vett, aki már látta ezt a műsort. A jelenet elején, egy aránylag komoly résznél be is kiabált: Issztrararára! Mondanom sem kell, az egész színház dőlt a nevetéstől.