Jöjjön Jékely Zoltán: Fent és lent verse.
Fejünk felett mély, bársony kurrogással
hollópár szállt el lompos-feketén;
szerelmes szót váltottak ők egymással –
ugyanazt mondták, amit te meg én.
Hímes szavakkal egymást most megejtjük,
bokrokba csal a bíbor kábulat.
Őszre egymás hangját is elfelejtjük –
de soha rejtelmes kurrogásukat!
The post Jékely Zoltán: Fent és lent appeared first on Meglepetesvers.hu.
Szólj hozzá!
