in

Jékely Zoltán: Fent és lent

Jöjjön Jékely Zoltán: Fent és lent verse.

Fejünk felett mély, bársony kurrogással
hollópár szállt el lompos-feketén;
szerelmes szót váltottak ők egymással –
ugyanazt mondták, amit te meg én.

Hímes szavakkal egymást most megejtjük,
bokrokba csal a bíbor kábulat.
Őszre egymás hangját is elfelejtjük –
de soha rejtelmes kurrogásukat!

The post Jékely Zoltán: Fent és lent appeared first on Meglepetesvers.hu.

Szólj hozzá!

Heltai Jenő: Csillagok

József Attila: Alkohol