Október 20-án lett hatvankét éves Katona Klári popénekesnő, aki népszerűsége csúcsán új irányokat keresett, hírnevét jótékony célok szolgálatába állította, s új kreatív tevékenységekkel, kifejezési formákkal próbálja kiteljesíteni saját életét, sokak örömére és gyarapodására.
“Az idő múlásától nem félek, mert csak magamhoz visznek közelebb az évek” – mondta erről.
Ráckevén született, első szavai állítólag ezek voltak: “ól a ene”, azaz: szól a zene. A muzsika töltötte ki életét, mindig, mindenütt énekelt, 14 évesen azért költözött Budapestre, hogy énekes lehessen. A hangi adottságai mellett kellően talpraesett lány egy év után már fellépett a Bem rakparti művelődési házban, a korabeli pop-rock neves játszóhelyén. Énekelni Sík Olgánál tanult, dolgozott a Kék Csillag és a Neoton együttessel, 1970-ben szólistaként indult a Tessék választani! fesztiválon. Két évvel később Bővizű forrás című dalával előadói díjat kapott az 1972-es Táncdalfesztiválon, ugyanabban az évben a pozsonyi Lyra fesztiválról az első díjjal tért haza. 1975-ben a Tessék választani! rádiós dalfesztiválon első díjat nyert Ablak nincs az emberen című dalával, s később is rendszeresen és sikeresen szerepelt hazai és külföldi tánczenei fesztiválokon.
1976-tól számait Demjén Ferenc írta, s rögtön az első, a Savanyú a csokoládé óriási siker, egyben első nagylemezének címadó dala lett. Katona Klári az első női előadó, akinek a magyar könnyűzene három nagy énekesnője – Koncz Zsuzsa, Kovács Kati és Zalatnay Sarolta – után önálló nagylemeze jelent meg. A korongon a Bergendy-együttes kíséri, s szerepel rajta néhány korábbi sikerük, például az Iskolatáska feldolgozása, valamint a Ha a cipőm beszélni tudna című sláger.
Az énekesnő a Metronóm ’77 fesztiválon Demjén Tíz percet az évekből című dalával győzött, 1978 februárjában a Tessék választani! című fesztiválon a Ne sírj című Demjén-szerzeménnyel nyert előadói díjat. E dal feldolgozása az ugyanabban az évben kiadott Láthatod: boldog vagyok című albumán is szerepelt. Ezután néhány évig inkább külföldön dolgozott, 1980-ban a zenétől lüktető Kubában az év külföldi énekesnőjének választották.
Katona Klári 1981-ben a Presser Gábor-Sztevanovity Dusán szerzőpárral kezdett dolgozni, legnagyobb sikerét a Titkaim című, az LGT által kísért albuma hozta meg. A dalok a kiteljesedő nőiesség tükrében mutatják be a nő és a férfi összetartozásának gyönyörűségét és gyötrelmeit (Miért nem próbálod meg velem?, Titkos szobák szerelme, Gömbölyű dal, Vigyél el.). A sikeres együttműködés az 1984-es Katona Klári IV. című és az 1986-os Éjszakai üzenet című nagylemezen folytatódott, az énekesnő ebben az időszakban több zenés darabban is szerepelt. 1982-ben, 1985-ben és 1987-ben az Év énekesnője, 1990-ben az Évtized énekesnője lett a szakmai szavazatok alapján, a rangos japán Yamaha fesztiválon 1984-ben a legkiemelkedőbb előadás díjával ismerték el.
Két évig vendég műsorvezetője volt a Petőfi Rádió formabontó éjszakai magazinjának, majd másfél évig a Magyar Televízió szombat reggeli tévés ját, a Napraforgót vezette. 1992-ben, amikor megjelent első magának írt lemeze, a kritika azt írta: új zenés költő született. Még két stúdióalbuma jelent meg jórészt saját dalokkal 1996-ban és 2001-ben, 2002-ben Ünnep címmel dupla koncertlemeze került a boltokba. Az 1990-es évek elején egy évet töltött a kereskedelmi televíziózás világában, közben itthon elsőként létrehozta az országos színházi koncertturnét. 1995-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét, 2002-ben az Év legjobb női előadó díját, a hanglemezkiadók Arany Zsiráf Életműdíját. A sztáréletben ekkor azonban már nem sok örömet talált, zavarta annak öncélúsága, haszontalansága, ezért megpróbált másként hasznos lenni.
1992-es lemezének bevételéből a Gyermekmentő Szolgálatot támogatta. Tíz évvel később egy telefoncég Adományvonalának arca lett, a kis összegű adományokból több százmillió forintgyűlt össze, amin mentőautót, krízisautót és orvosi berendezéseket vetek. E tevékenységét 2011-ig folytatta, 2005-ben Pro Caritate díjat kapott.
Katona Klári tíz éve 1250 óvodába juttatta el a gyermekeknek szóló, gyermekek énekelte zenei oktató anyagot, Zeneország címmel ötrészes zenés-éneklős televíziós műsort forgatott a Duna TV számára, megmutatva, milyen felszabadult öröm az éneklés.
1993-ban Titkaim, neked címmel életrajzkönyve jelent meg, 2006-ban Kész szavak címmel (hangos) könyvet adott ki, amely a világról való elmélkedéseit tartalmazza zenei aláfestéssel. Korábban azt nyilatkozta: “az az igazán fontos, ami azt üzeni az embereknek, hogy semmibe sem szabad beletörődni. Nincs miért elfogadni a reménytelent, hogy igenis lehet tenni, sőt tenni kell ahhoz, hogy élhetőbb, emberségesebb legyen az élet”.
– MTI –
