Jöjjön Kovács Kati – Hol van már? dala.
Mondd, mitől vált oly széppé az élet veled?
Miért ragadom meg félőn a két kezedet?
Nincs, ami visszatartson, ha hozzád megyek,
Az élet vagy nékem, nélküled nincs miért élnem már.
Hol van már az a szertelen, szívtelen ember, ki mindent elér?
Hol van már, aki féktelen kedvvel csak játszott a szívvel,
Aki nem hitte volna, hogy bárkit elveszthet?
Hallgasd meg Kovács Kati – Hol van már? előadását.
Kovács Kati – Hol van már? dalszöveg
Mondd, mitől vált oly széppé az élet veled?
Miért ragadom meg félőn a két kezedet?
Nincs, ami visszatartson, ha hozzád megyek,
Az élet vagy nékem, nélküled nincs miért élnem már.
Hol van már az a szertelen, szívtelen ember, ki mindent elér?
Hol van már, aki féktelen kedvvel csak játszott a szívvel,
Aki nem hitte volna, hogy bárkit elveszthet?
Refr.
Jó volna messze űzni a kétségeket,
Őrizni míg csak élek a lépteidet,
Érezni minden éjjel a lélegzeted,
Örökké együtt járni, esténként otthon várni rád.
Hol van már az a szertelen, szívtelen ember, ki mindent elér?
Hol van már, aki féktelen kedvvel csak játszott a szívvel,
Aki nem hitte volna, hogy bárkit elveszthet?
Most arra vár, hogy a céltalan, hasztalan útnak már vége legyen,
Arra vár, hogyha reggel felébred már láthasson téged,
S ha bánt majd az élet, ő harcoljon érted!
Refr.
Jó volna messze űzni a kétségeket,
Őrizni míg csak élek a lépteidet,
Érezni minden éjjel a lélegzeted,
Örökké együtt járni, esténként otthon várni rád.
