Íme Kulka János: A súgó előadása.
A súgó (Le souffl eur)
Akkor végre színre lépek
és a deszkák lánggal égnek
Rám zuhognak mind a fények
A taps, és a bravó
Most végre nekem szól
Csak miattam jött a néző
A játékom oly megigéző
Én lettem itt a legelső…
És a rendező a vadbarom
A premier után hozzám lép a színpadon:
– Apám hogy te milyen kurva jó színész vagy…
Nem is tudtam.
– Hogyhogy nem tudtad? Meséltem, amikor idejöttem.
20 évig játszottam, persze vidéken…
de aztán…na, mindegy …
-Tessék? … Hogy én jövőre?
Itt nálatok…és egy Shakespeare-t?
Hát nem is tudom…de mindenesetre köszönöm…
köszönöm… köszönöm.
Szólj hozzá!
