in

Máté Péter – Vándormadár

Hirdetés

Jöjjön Máté Péter – Vándormadár dala.

Így indul a Vándormadár

Még bíbor köd takarja a nap sugarát,
Szabadban alszol, néma csend ölel át,
Őríznek téged, dús lombú fák.

Fárasztó, hosszú útról itt jön a szél,
Megsimogatja arcod, neked mesél,
Harmatos réten pihenni térsz.

Hallagsd meg Máté Péter – Vándormadár előadását.

Máté Péter – Vándormadár dalszöveg

Még bíbor köd takarja a nap sugarát,
Szabadban alszol, néma csend ölel át,
Őríznek téged, dús lombú fák.

Fárasztó, hosszú útról itt jön a szél,
Megsimogatja arcod, neked mesél,
Harmatos réten pihenni térsz.

Ha a nap felkel, könnyű szívvel ébredsz, kismadár!
Gyönge szárnyaddal elrepülsz, de fészked visszavár!
Fentről látod majd csillogó folyók ezüst vizét,
Akkor gondolj rám, mert úgy csodálnám én is a világ ezer színét!

Csak néhány évig élsz, s az út tovaszáll,
Számodra mégis mindig hosszú a nyár,
Tiéd a napfény ó, kismadár!

Ha a nap felkel, könnyű szívvel ébredsz, kismadár!
Gyönge szárnyaddal elrepülsz, de fészked visszavár!
Fentről látod majd csillogó folyók ezüst vizét,
Akkor gondolj rám, mert úgy csodálnám én is a világ ezer színét!

Ha végső alkonyatkor mélyül a csend,
Minden oly messze tűnik majd odafent.
Többé már nem kelt a napsugár
Pihensz a csendben, vándormadár!

Szólj hozzá!
Hirdetés
Hirdetés

Máté Péter: Magány

Máté Péter: Éjszakák és nappalok