Két külön egyéniség egy színpadon, láthatóan egymást tisztelve és alázattal adtak elő egy régi dalt. Szórakoztató jó volt látni.
Budapest 1999.05.07.
Az életem egy szép regény,
ha tudnám újra kezdeném,
az első randevú, egy rejtett kis kapu,
hol órák hosszat vártam én.
A sok-sok régi szép emlék,
még álmaimban visszatér,
két karcsú női láb, egy csókra nyíló száj,
Egy halk sikoly az éjen át.
Szeretnék mindent újra élni,
meglopni sok-sok rózsafát,
sajnos az élet ezt nem érti,
elsodor és csak visz tovább.
Az életem egy szép regény,
e dalt azoknak írtam én,
kik annyi év után, ha emlékeznek rám,
megdobban szívük még talán.
De mind felett egy arc lebeg,
ha látom szívem megremeg,
ő volt a mindenem, az első szerelem,
kit elfeledni nem lehet.
Szeretnék mindent újra élni,
meglopni sok-sok rózsafát,
sajnos az élet ezt nem érti,
elsodor és csak visz tovább.
Az életem egy szép regény,
ha tudnám újra kezdeném,
az első randevú, egy rejtett kis kapu,
hol órák hosszat vártam én.
A sok-sok régi szép emlék,
még álmaimban visszatér,
két karcsú női láb, egy csókra nyíló száj,
ez emlék nékem már, …csupán.
Íme a dal:
Ének: Pataky Attila, Korda György
Zongora: Gömöry Zsolt
Akusztikus gitár: Alapi István
Akusztikus basszusgitár: Kicska László
Dobok: Hetényi Zoltán
