in

Miért 28 napos a február? Mutatjuk a választ!

Miért 28 napos a február? Mutatjuk a választ!

A válaszhoz a római korig kell visszanyúlnunk, ugyanis a ma használatos naptár közvetlenül a római naptárra vezethető vissza. Sőt, a legősibb – 304 napot 10 holdhónapba rendező – naptárat magához Romulushoz kötik, ám az első római naptár nem vette figyelembe a két első téli hónapot. Háborúzni nem lehet, dolgozni nem lehet – mire jó ez az időszak? – gondolhatták, amikor márciussal kezdték el az évet. Minden hónap akkor kezdődött, amikor észlelték újhold után a holdsarló első megjelenését. A papok ekkor kikiáltották a hónap kezdetét, a hónap első napját ezért “kikiáltandó”-nak, latinul calendae-nak nevezték. Innen ered a kalendárium kifejezés.

Tehát az első hónap volt a Mars istenről elnevezett március, utána következett a Vénusz istennő etruszk nevét, Apon nevét viselő április, majd az idősek (maiaus) tiszteletére május, az ifjakéra (iuniores) június. Az utolsó hat hónap sorszámneveket kapott: quintilis, sextilis, september, october, november, december.

A második római király, Numa Pompilius két új hónappal egészítette ki a naptárt. A kétarcú Janus istenről elnevezett hónap, a mai január után következett az év akkori záró hónapja: februarius, a “holtak hónapja”, a tisztulás időszaka a tavaszi újjáéledés előtt. Mivel február volt az utolsó hónap, amikor a naptár érdekében „csonkolni” kellett, az esett áldozatul – Numa naptárában március, május, július és október 31 napból állt, a többi 29-ből, februárnak meg csak 28 nap jutott. E számítás szerint 355 napból állt egy év, ami tíz nappal kevesebb a csillagászati évnél: emiatt aztán el is csúsztak a hónapok, így állhatott elő az a képtelen helyzet, hogy Kr.e. 190-ben március idusa az 189. év november 6-ára esett.

Julius Caesar igazította ki a hibát: a februárt 29, a páros hónapokat 30, a páratlanokat 31 napossá tette. Quintilis hónapja róla kapta új nevét a júliust, mivel annak a hónapnak a 11. napján született. Hogy szinkronba hozzák a csillagászati és a naptéri évet, szökőévet is beiktattak négyévente, de babonából nem a hónap végére rakták a szökőnapot, hanem a február 24. bővült négyévente 48 órás nappá.

Julius Caesar örököse, Augustus aztán rögtön megbolygatta az új rendet: elnevezte magáról a mai augusztust, akkori szextilist. Ám úgy vélhette, neki is 31 napos hónap dukál, mert az augusztust is 31 napossá tette – és honnan vette volna el a hiányzó napot, ha nem a februártól? Azóta is 28 napos a február, bár már rég nem az év utolsó hónapja, már Numa Pompilius idején elkezdték párhuzamosan használni a két évkezdetet. Szökőévben sem tesz ki annyit, mint egy átlagos hónap – a tavalyi is szökőév volt, a legközelebbire 2020-ig kell várnunk. – írja a delmagyar.hu

Szólj hozzá!
Hirdetés

Korda György – A nap kapujában

Keresztanyu – Lesz az 1. évad után folytatás? Íme a válasz!