A Mikulás, vagy más néven Télapó, egy kedves öregember, aki minden évben december 6-án látogatja meg a gyerekeket. A télapó piros ruhát visel, fehér szakálla van, és egy hosszú, fekete botja van. A télapó a jó gyerekeknek ajándékokat visz, a rossz gyerekeknek pedig fenyőágat.
A Mikulás versek az ovisok számára egy remek módja annak, hogy megismerkedjenek ezzel a kedves lénnyel. A versek segítenek a gyerekeknek elképzelni, hogy milyen lehet a télapó, és hogy milyen ajándékokat kaphatnak tőle.
A Mikulás versek általában egyszerűek, rövidek, és könnyen megjegyezhetőek. A versek gyakran rímekből állnak, ami segít a gyerekeknek a memorizálásban.
A Mikulás verseket az ovisok önállóan vagy közösen is tanulhatják meg. A verseket felolvashatják a gyerekek egymásnak, vagy a szülők vagy a pedagógusok is felolvashatják nekik.
Íme néhány tipp a Mikulás versek tanításához ovisoknak:
- A verseket kezdetben kis részletekben tanítsa meg a gyerekeknek.
- A verseket énekelve vagy mondókázva is taníthatja a gyerekeknek.
- A versekhez kapcsolódó tevékenységeket is szervezhet a gyerekeknek, például Mikulás-jelmezes felvonulást vagy Mikulás-sütést.
Jöjjön Mikulás versek ovisoknak összeállításunk.
Devecsery László: Jön a Mikulás
A Mikulás gyorsan eljő
feje felett nagy hófelhő.
Rénszarvasok húzzák szánját,
hó csipkézi a bundáját.
Kövér puttony van a vállán,
hópihe ül a szakállán.
Mikor hozzád megérkezik,
cipőd sok-sok jóval telik.
Hull a hó, nézd, odakint,
a Mikulás néked int.
Gazdag Erzsi: Honnan jöttél Télapó?
– Honnan jöttél Télapó?
– Hóországból, hol a hó
hegyvastagnyi takaró,
a tenger meg hat akó.
Jegesmedve barátom
varrta meg a kabátom.
Kibélelte bundával,
hogy az úton ne fázzam.
Szarvasomat befogtam,
szíves szóval biztattam:
“úgy szaporázd a lábad,
szél se érjen utánad.”
Meseország (világos)
Hóországgal határos.
S Meseországból az út
egyenesen ide fut.
Szerencsémre nyitva volt,
útközben egy mesebolt.
Jöttek elém tündérek,
megkérdezték mit kérek.
Donászy Magda: Télapóka, öreg bácsi
Télapóka öreg bácsi,
hóhegyeken éldegél.
Hóból van a palotája,
kilenc tornya égig ér.
Miklós-napkor minden évben
tele tömi puttonyát,
mézes-mázos ajándékkal
szánkázik az úton át.
Z. Tábori Piroska: Isten hozott
Isten hozott, Mikulás,
Mit rejt a nagy zsákod?
Jó gyermeknek minden jót,
A rossznak virgácsot!
Untener Erika: Mikulás váró
Csillog villog a Kiscsizmám.
Szépen kipucoltam.
Még a hosszú fűzőjét is
Megigazítottam.
Szemendei Ágnes: Mikulás
Hullanak a pelyhek,
fehér már az erdő,
rénszarvas szánján,
Télapó is eljő.
Vidáman biztatja
szarvasait hangja.
Hohohohó rajta,
a Felhők között balra.
Lázasan dolgoznak
Apró gyermek kezek.
Cipőcskék az ablakba,
és kíváncsi kis fejek.
De erősebb az álom,
Ágyba viszi őket.
Így csak reggel látják,
a megtelt cipőket.
Szabó László: Télapóvárás
Eső szitál, hull a hó,
hol késik még Télapó?
Lásd együtt a sok gyerek,
várja, lesi léptedet.
A melegben ülni jó,
átfázhattál Télapó!
Érezd otthon itt magad!
Jöjj be, rakd le zsákodat!
Csevegj velünk, jót pihenj!
Mi könnyítünk terheden.
Hagyd itt, amit rejt a zsák,
komótosan menj tovább!
Hegyen, völgyön mély a hó
Hegyen, völgyön mély a hó –
lassan lépked Télapó.
Ősz szakállán dér rezeg,
Messzi földről érkezett.
Kampós botja imbolyog –
Puttonyába mit hozott?
Mindenféle földi jót:
Dundi diót, mogyorót.
Lassan lépked, mély a hó –
Siess jobban, Télapó!
Sarkady Sándor: Télapó
Hegyen, völgyön
Mély a hó,
Lassan lépked
Télapó.
Ősz szakállán
Dér rezeg,
Messzi földről
Érkezett.
Kampós botja
Imbolyog-
Puttonyában
Mit hozott?
Mindenféle
Földi jót;
Dundi diót,
Mogyorót.
Lassan lépked,
Mély a hó-
Siess jobban
Télapó!
Gazdag Erzsi: Hóember
Udvarunkon, ablak alatt,
Álldogál egy furcsa alak.
Hóból van a keze, lába,
Fehér hóból a ruhája.
Hóból annak mindene,
Szénből csupán a szeme.
Vesszőseprű hóna alatt,
Feje búbján köcsögkalap.
Nemes Nagy Ágnes: Hóesésben
Szakad a hó, nagy csomókban,
Veréb mászkál lent a hóban.
Veréb! Elment az eszed?
A hóesés betemet.
Nem is ugrálsz, araszolsz,
Hóesésben vacakolsz,
Fölfújtad a tolladat,
Ázott pamutgombolyag.
Mi kell neked? Fatető?
Fatető!
Deszka-madár etető.
Czeglédy Gabriella: Télapó az úton
Szarvas húzza szélsebesen
Télapóka szánkóját.
Száguld a nagy hómezokön,
el is hagy már hét határt.
Ajándékok szépen, sorban
a hatalmas zsákokban.
Télapóka becsempészi
a cipokbe suttyomban.
Sietos az útja nagyon,
rövid már az éjszaka.
Várja ot az ablakokban
még sok üres kis csizma.
Weöres Sándor: Suttog a fenyves
Suttog a fenyves zöld erdő,
Télapó is már el jő.
Csendül a fürge száncsengő,
Véget ér az esztendő.
Tél szele hóval faggyal jő,
Elkel most a nagykendő.
Libben a tarka nagykendő,
Húzza-rázza hűs szellő.
Suttog a fenyves zöld erdő,
Rászítál a hófelhő
Végire jár az esztendő,
Cseng a fürge száncsengő.
