Nagyszerű könyv jelent meg Halász Juditról: Nem születtem varázslónak

Hirdetés

Nem születtem varázslónak címmel jelent meg a színésznőről szóló könyv. Az olvasmány 288 oldalon taglalja a művésznő pályáját.

Halász Judit számos filmben szerepelt, 50 éve Vígszínház tagja, évtizedek óta generációk fújják a dalait.

Ez az első könyv, amely kísérletet tesz arra, hogy ezt a sikerekben gazdag életpályát áttekintse.

Részlet a könyvből:
Nem bántam meg. Azt hiszem, megérte. Annyi jó színész van a világon, de nagyon kevés olyan, akire az utcán ránevetnek a háromévesek, meg a szüleik, a nagyszüleik. Előfordul, hogy egy-egy kisgyerek felkéredzkedik a karomba, ad egy puszit, aztán megy is tovább a dolgára. Van néhány szerep, amit sajnálok, hogy nem játszhattam el, és úgy érzem, színészként sok minden maradt bennem. Ugyanakkor az a rengeteg kedvesség, amit kapok, kárpótol. A gyerekek szeretete, figyelme óriási érték.

Pályakezdő koromban Jancsi, akivel akkoriban, főiskolásként még csak sétálgatós viszonyban voltam, egyszer megkérdezte, miért akarok színész lenni. Első körben azt válaszoltam: mert élvezem. Az rendben, de mit szeretnék elmondani színészként az embereknek? Természetesen ezek a kérdések mindig foglalkoztatják a művészt meg a művészpalántákat, mindig keressük magunkban a válaszokat.

Én akkor azt feleltem, hogy szeretnék az embereknek örömöt szerezni. Az öröm nem csak azt jelenti, hogy megnevettetem a közönséget. Öröm minden olyan érzés és gondolat, amit a néző a színpadról kaphat, amivel gazdagodik, teljesebbé válik a világa. Vagy néha amitől egyszerűen csak lesz egy jó estéje.

Legutóbb, az Asszony a fronton kapcsán a legfőbb örömöt az jelentette, hogy eljött az előadásra néhány asszony Csákvárról. Ott, az Esterházy-kastélyban élte át Polcz Alaine – több más sorstársával együtt – a háborút, az orosz katonák erőszaktevését. A csákvári nők megvártak az egyik előadás után, és elmondták, hogy azóta tudnak emelt fővel járni, amióta a könyv és a színházi előadások révén mindez bekerült a köztudatba. Az örömnek tehát éppen úgy része a megkönnyebbülés, a szégyen alóli feloldozás, ezeknek az asszonyoknak a rehabilitálása.

Ma, ötven év színészi, előadói múlttal a hátam mögött sem szeretnék mást, mint örömöt szerezni az embereknek. Szeretném, ha érdekelné őket, amit csinálok, ha örülnének, amikor meglátnak.
A közönség szeretetét, bizalmát nem elég megszerezni, meg is kell tartani. Ha valakit megszeret a közönség, akkor ő ezekért az emberekért felelősséggel tartozik. Nem ringathatja magát abba a hamis illúzióba, hogy igen, én ezt megérdemeltem, nekem ez jár. „Felelősséggel tartozol, ha számít rád valaki”, írja Bródy A kisherceg egyik dalában. Én idővel egyre inkább éreztem ennek a felelősségnek a szépségét és súlyát.

Amikor nagymama lettem, többen megkérdezték, meddig akarom folytatni. A válasz egyszerű: amíg nekem és a közönségnek örömöt okoz. Amíg szükség van rám.

Rendeld meg ITT a Nem születtem varázslónak könyvet.

Hirdetés
Hirdetés

Szólj hozzá!