Íme a Nyári versek, amiket érdemes elolvasnod összeállításunk.
Nagy Bandó András: Nyár van
Már a világban
jó szagu nyár van,
illatot ád ma a tarka mező,
jó nagyokat jártam
künn a határban,
domb tetején van a csordatető.
Itt a határban
(így van a nyárban)
elhever délben a szürke gulya,
fák alatt álltam,
hűs, üde árnyban,
dalra fakadt ma a víg furulya.
Andók Veronika: Vakáció
Láttam a napot, súgta a szélnek:
Várnak a tavak, csónakok, stégek.
És tényleg a táblán virul egy szó,
Csupaszín betűkkel: VAKÁCIÓ!
Két hónap napfény vár ránk a nyárban,
Kószálunk vígan viruló tájban,
Hűsítő tavakra, strandokra járunk,
Nincs is ilyenkor boldogabb nálunk.
Tekergünk sokat, nem riaszt felhő,
Csalogat mező, hívogat erdő.
Aranykalász közt pipacsok égnek,
Kék búzavirág suttog a szélnek.
Távol a gyorsvonat füttye után
Kaláccsal, cukorral nagymama vár.
Játszani, nyaralni, élni de jó!
Szeretünk, szeretünk, VAKÁ
Őri István: Nyári reggel
Csip-csip, kismadár
éledezik a határ
Csip-csip, kismadár
szemét nyitja napsugár
Csip-csip, kismadár
messze hangzó ének száll
Csip-csip, kismadár
felébredt a napsugár
Csip-csip, kismadár
erdő, mező táncot jár
Csip-csip, kismadár
mosolyog a napsugár
Balogh József: Vakáció
Nyakunkon a nyár már,
nyomában a játék,
mezőt, hegyet járni
eltökélt a szándék.
A csavargó szélben
táncoljon a labda,
és a játékot mi
nem is hagyjuk abba!
Mert élet a játék,
bár minden nap véges,
legyen az ép testben
lelkünk naptól fényes!
Nyári versek felnőtteknek
Őri István: Nyári reggel
Csip-csip, kismadár
éledezik a határ
Csip-csip, kismadár
szemét nyitja napsugár
Csip-csip, kismadár
messze hangzó ének száll
Csip-csip, kismadár
felébredt a napsugár
Csip-csip, kismadár
erdő, mező táncot jár
Csip-csip, kismadár
mosolyog a napsugár
Túrmezei Erzsébet: Nyár
Uram, áldalak a nyárban.
Aranykalászos határban
száll most hálával teli
trónusod elé az ének,
tüzéért a nap hevének,
mert a szemet érleli.
Esőcseppek záporáért,
hajnalok hűs harmatáért,
mindenért az ég alatt
vigassággal áldalak.
Friss vetés, szép zöld ígéret
magot hozott és megérett,
s amint lengeti a szél,
zizegő, szelíd szavával,
hitet tevő himnuszával
nagy jóvoltodról beszél.
Boldog, aki érti, hallja,
s míg aratni indul karja,
miközben rend rendre dűl,
Téged dicsér egyedül.
Minden kicsiny búzaszemben
térdre kényszerítesz engem,
csodatevő Istenem.
Kezed odatette áldva
a nyár gazdag asztalára
mindennapi kenyerem.
S asztalán a keresztfának
Fiadat is odaszántad,
hogy benne legyen nekünk
kenyerünk és életünk.
