in

Nyugodjon békében – 4+1 érdekes történet Nagy Györgyről

Az ismert magyar tévés, Nagy György, az Ablak, a Főtér, vagy a Hol-mi? műsorvezetője 2017-ben hunyt.

Nyilatkozataival emlékezünk rá.

“amikor jelentkeztem a Rádióba, azt mondták itt, erre az évre már nincs több felvétel, de átirányítottak a Televízióba. Zánkay Dénes műszaki vezető felvételiztetett minden jelentkezőt, így engem is. Írásban és szóban is megmérettettünk. Felvettek, és 1971. szeptember 3.-tól képtechnikus, majd képvágó lettem a 2-es stúdióban. Abban az időben a televízió úgy működött, hogy nem voltak bebetonozva a szerepek, a funkciók, mindent kipróbálhatott az ember, ami csak érdekelte. Úgy emlékszem, akkor még mindenkit szinte minden érdekelt.” – mesélte egykor a MédiaTechnika lapnak.

“Elektronikával foglalkoztam, de kíváncsi voltam, hogy milyen a filmvágás.  Éjszakánként bent maradtam a vágófolyosón, koslattam a filmvágók körül és megtanultam, hogyan kell filmet vágni, celuxszal ragasztani. Nem akartam vágó lenni, de érdekelt, hogyan dolgoznak a kollégák. Gyakran beültem egy-egy riport-anyag vágására is. Izgatott, hogy a munkatársak mit csinálnak. Kérdezgettük egymást, segítettünk és szurkoltunk egymásnak. Volt egy segédoperatőr-tanfolyam, amit Czabarka György és Molnár Miklós operatőr tartott, és azt is elvégeztem. Egri Jánosnak tucatszám vetélkedő kérdéseket írtam, nyáron a szabadságom alatt például,  rendező-aszisztensként dolgoztam. Ezzel már kis külön pénzt is lehetett keresni.”

Szerkesztő lett

“A képvágást is imádtam. Azután munka mellett, Kerpel Róbert műszaki igazgató engedélyével, elvégeztem az ELTE Bölcsészettudományi Karát, és amikor megszereztem a diplomát minden további nélkül elengedtek a műszakról. Így kerültem 1983-ban Balogh Marihoz az Ifjúsági Osztályra szerkesztőnek. Műszaki emberből szerkesztő munkatárs lettem. Ez az időszak nagy iskola volt az MTV-ben, mert minden műfajjal foglalkozhatott az ember, csak a korosztályt kellett figyelembe venni, lehetett készíteni dokumentumfilmet, szórakoztató műsort, élő adásokat, vetélkedőket, műfajilag bármit.”

” Sokszor nem képernyősként dolgoztam. Készítettem video-klippeket és rendeztem komolyzenei közvetítéseket is, mert ismerem a kottát, zongorázom is. Sőt, amikor Mahrer Emil rendező közvetíteni kezdte a Forma-1 versenyeket, akkor megkérdezte, van-e kedvem ebben közreműködni? Azt válaszoltam persze, ez megint valami új dolog. A Forma-1 közvetítésében 6 közvetítő kocsi vett részt, ebből egy csak azt figyelte, sugározta, ami a boksz-utcában történt. Annak a közvetítő kocsinak én voltam a rendezője, addig, amíg a Magyar Televízió adta a Forma-1-et.”

Hatlmas lelkesedéssel dolgoztak

“A Főtér adásait hatalmas lelkesedéssel, szeretettel, alapos előkészítéssel csináltuk 7-8 éven át. Most ugyan anyagi okokból szünetel a sorozat, de a nézők állandóan visszakövetelik a képernyőre. Reméljük, hogy a gazdasági lehetőségeink javulása után esetleg újraindíthatjuk a felvételeket. A Hogy volt?… ugyancsak igazi közszolgálati feladat, hiszen az archívum révén, egy olyan kincstáron ülünk, amit nem zárhatunk be, hanem újra és újra meg kell mutatnunk, mennyi érték halmozódott fel itt az öt évtized alatt. Olyan a mi kincsünk, mint mondjuk a Nemzeti Galéria, vagy az Országos Széchenyi Könyvtár öröksége. Ráadásul a színészek, rendezők, televíziósok nagy örömmel jönnek el hozzánk mesélni arról „hogy volt” amikor ezek a műsorok készültek? Természetesen az is kötelességünk, hogy megörökítsük őket is ezekben a beszélgetésekben. Bízom abban, hogy egykor majd televíziós nemzedékek fogják tanulni ezekből az adásokból, hogyan készített műsorokat Katkics Ilona, Szabados Tamás vagy Kállai Ferenc…”

Szólj hozzá!

Bródy János – Mit tehetnék érted

Epica, Apocalyptica: közös turnén érkeznek tavasszal