A magyar helyesírásban számos olyan kifejezés akad, amely első ránézésre egyszerűnek tűnik, mégis könnyű elbizonytalanodni az írásmódján. A „teljeskörűen” pontosan ilyen szó: sokan automatikusan különírják, mert a „teljes körű” kifejezésből indulnak ki. Csakhogy a két alak helyesírása nem azonos. A helyes forma attól függ, hogy a kifejezést milyen szófaji szerepben használjuk a mondatban.
A helyesírási tanácsadó archívumában külön is szerepel a „teljes körű” és a „teljeskörűen” kérdése. A megadott válasz szerint a melléknévi alak helyesen teljes körű, míg a határozószói alak teljeskörűen.
A „teljes körű” különírandó
Ha valamit úgy jellemzünk, hogy minden fontos részletre, területre vagy lehetőségre kiterjed, akkor a melléknévi szerkezet helyes alakja:
teljes körű
Például:
teljes körű tájékoztatás
teljes körű vizsgálat
teljes körű szolgáltatás
teljes körű ellenőrzés
teljes körű felmérés
teljes körű segítség
Ebben a szerkezetben tehát nem helyes a „teljeskörű” alak.
A helyesírási tanácsadó archívuma a „teljes körű” alakot különírással adja meg.
És mikor írjuk egybe: teljeskörűen?
Amikor a „teljes körű” kifejezésből határozószó lesz, az -en toldalékos alakot egybeírjuk:
teljeskörűen
Például:
A problémát teljeskörűen megvizsgálták.
Az ügyet teljeskörűen kivizsgálták.
A lehetőségeket teljeskörűen bemutatták.
A feladatot teljeskörűen elvégezték.
A témát teljeskörűen feldolgozták.
Vagyis könnyen megjegyezhető:
teljes körű vizsgálat, de
teljeskörűen megvizsgálta.
Ez a különbség azért érdekes, mert a két forma ugyanahhoz a jelentéskörhöz kapcsolódik, mégis más a helyesírásuk.
Miért nem „teljeskörű” a melléknévi alak?
A „teljes körű” melléknévi szerkezetként két különálló elemű kapcsolat. A „teljes” azt fejezi ki, hogy valami egészében, hiánytalanul kiterjed valamire, a „körű” pedig a kiterjedés jellegére utal.
Ezért írjuk például így:
teljes körű tájékoztatás
és nem így:
teljeskörű tájékoztatás.
A helyesírási tanácsadó rendszer különírás-egybeírási eszköze kifejezetten az ilyen esetek eldöntésére szolgál.
Mi történik az „-en” toldalékkal?
A „teljeskörűen” esetében már nem egyszerűen a „teljes körű” melléknévi szerkezetet használjuk, hanem határozószói szerepű alakot kapunk.
A mondatban ilyenkor azt fejezzük ki, hogy milyen módon történik valami.
Például:
„A kérdést teljeskörűen megvizsgálták.”
Ebben a mondatban a „teljeskörűen” arra válaszol, hogy hogyan vizsgálták meg a kérdést?
A válasz: teljeskörűen.
Ezért a helyes alak egybeírandó.
Gyakori hiba: teljeskörűen vagy teljes körűen?
Ez az egyik leggyakoribb bizonytalanság ennél a kifejezésnél.
A helyes alak:
teljeskörűen
A „teljes körűen” alakot sokan azért használják, mert a „teljes körű” melléknévi szerkezetet egyszerűen megtoldják az „-en” raggal. A helyesírási hagyomány azonban a határozószói alakot egybeírja. Az MTA helyesírási tanácsadó portáljának archívumában a „teljes körű ~ teljes körűen” kérdésre az „így” jelölés szerepel, és a toldalékolást jelöli a háttérben álló szempontként.
Példamondatok a helyes használatra
Érdemes néhány példán keresztül is megjegyezni a különbséget.
Helyes:
„Teljes körű tájékoztatást kaptunk az eseményről.”
„A szakértők teljes körű vizsgálatot végeztek.”
„A vállalat teljes körű szolgáltatást kínál.”
„A problémát teljeskörűen elemezték.”
„A dokumentumot teljeskörűen átnézték.”
„A lehetőségeket teljeskörűen ismertették.”
Az első három példában a „teljes körű” melléknévi szerkezet szerepel, ezért különírjuk. Az utolsó háromban határozószóként használjuk a kifejezést, ezért egybeírjuk.
Nem ugyanaz a „teljes körű” és a „teljeskörűen”
A legegyszerűbb szabály, ha azt figyeljük meg, milyen szerepet tölt be a kifejezés a mondatban.
Ha egy főnevet jellemez, akkor:
teljes körű
Ha azt fejezi ki, hogy valamit milyen módon végeznek el, akkor:
teljeskörűen
Például:
teljes körű ellenőrzés
de:
teljeskörűen ellenőrizte.
Ez a különbség egyetlen mondatban is jól látható:
„A cég teljes körű ellenőrzést végzett, majd az eredményeket teljeskörűen értékelte.”
Kérdések és válaszok
A „teljeskörűen” egybe vagy külön írandó?
Egybeírjuk: teljeskörűen.
A „teljes körű” alakot hogyan írjuk?
Külön: teljes körű.
Helyes a „teljeskörű tájékoztatás” alak?
Nem. A helyes forma: teljes körű tájékoztatás.
Helyes a „teljes körűen megvizsgálta” alak?
Nem. A helyes forma: teljeskörűen megvizsgálta.
Miért írjuk külön a „teljes körű” alakot?
Mert ebben a használatban melléknévi szókapcsolatról van szó.
Miért írjuk egybe a „teljeskörűen” alakot?
Mert határozószói alakban használjuk, és ebben a formában egybeírjuk.
Melyik a helyes: „teljeskörű” vagy „teljes körű”?
Ha önmagában melléknévi alakról van szó, a helyes forma teljes körű.
Melyik a helyes: „teljeskörűen” vagy „teljes körűen”?
A helyes alak: teljeskörűen.
Hogyan lehet a legegyszerűbben megjegyezni?
Úgy, hogy megjegyezzük ezt a párost:
teljes körű vizsgálat
teljeskörűen megvizsgálta
Van hivatalos helyesírási forrás, ahol ellenőrizhető?
Igen. A Magyar Tudományos Akadémia helyesírási tanácsadó portálján különírási és egybeírási kérdések, valamint a helyes szóalakok ellenőrzésére szolgáló eszközök is elérhetők.
Összefoglalva
Ha ezt az egyetlen szabályt megjegyezzük, már sokkal könnyebb lesz helyesen használni a kifejezést:
teljes körű = melléknévi szókapcsolat
teljeskörűen = határozószó
Tehát ha azt írjuk, hogy „teljes körű tájékoztatás”, akkor különírjuk. Ha viszont azt írjuk, hogy „a témát teljeskörűen bemutatta”, akkor egybeírjuk.
A magyar helyesírási tanácsadó portál archívuma ezt a különbséget egyértelműen rögzíti.
Olvasnivalók a témában
Magyar Tudományos Akadémia: helyesírási tanácsadó portál
