Trócsányi László 1956. március 6-án született Budapesten, Széchenyi-díjas magyar jogtudós, ügyvéd, diplomata, egyetemi tanár. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát, 1980-ban jog- és államtudományok doktora lett, 1985-ben ügyvédi vizsgát tett, a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja. Kutatási területe az összehasonlító alkotmányjog, közjogi bíráskodás, európai közjog és az európai integráció.
1989-1990 között a Magyar Helsinki Bizottság alapító tagja volt, 1990-1996 között a Miniszterelnöki Hivatal Közigazgatási Államtitkárságának helyettes vezetője, majd vezetője. 1996-2000 között az Európa Tanács Szerződéses Ügyek Miniszterei Bizottságának magyar delegációját vezette, 2000-2004 között Magyarország belgiumi és luxemburgi nagykövete. 2004 után a Pécsi Tudományegyetem docense, tanszékvezetője volt.
2007-ben az Országgyűlés Alkotmánybíróság tagjává választotta, 2010-ig szolgált, ekkor franciaországi nagykövet lett 2010-2014 között. 2014. június 6-tól 2019. június 30-ig a harmadik és negyedik Orbán-kormány igazságügyi minisztere volt, ahol a bírósági reformot, közigazgatási átalakításokat és az Alaptörvény-módosításokat felügyelte. 2014-től a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület elnöke.
Európai Parlament magyar képviselője (Fidesz-KDNP), az Alkotmányügyi Bizottság tagja, Külügyi Bizottság póttagja volt 2024-ig, amikor függetlenné vált. 2020. február 1-től a Károli Gáspár Református Egyetem rektora, megbízatása 2027-ig szól. A Magyar Jogász Egylet elnöke 2020 óta, az Európai Közjogi Szervezet elnökségi tagja 2015 óta.
Számos kitüntetés birtokosa: Palmes Académiques (Franciaország, 1996), II. Leopold-rend főtiszti kereszt (Belgium, 2002), Szegedi Tudományegyetem Pro Universitate-díj (2005), Budapesti Ügyvédi Kamara Eötvös Károly-díj (2005).
Trócsányi László wikipédia: https://hu.wikipedia.org/wiki/Trócsányi_László
