Újabb Magyar Örökség-díjakat adtak át szombaton a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében.
A díj honlapján elérhető információk szerint a Magyar Örökség és Európa Egyesület által felkért bírálóbizottság ítélte oda az elismerést hét kiemelkedő személyiség vagy alkotó munkásságát.
A mostani átadón Magyar Örökség Díjjal ismerték el Petrás Mária népdalénekes, keramikus moldvai csángó kultúrát bemutató művészetét, a Határok nélkül című, a Kossuth Rádión a rendszerváltás óta hallható műsor alkotóközösségét, a 20. század autójának megszavazott Ford T-modell főkonstruktőre, Galamb József (1881-1955) munkásságát, Deáky András tanár, nyugdíjas iskolaigazgató gyimesi csángókat megtartó nemzetszolgálatát, Kő Pál szobrászművészetét, az Egymásért Alapítvány több évtizedes Kárpát-medencei karitatív szolgálatát és Kubinyi Anna (1949-2015) textilművészetét.
A Magyar Örökség Díj azon magyar személyeknek, intézményeknek és csoportoknak adható negyedévente, akik és amelyek tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra, a gazdaság, a sport, a tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez.
Bárki tehet javaslatot
A Magyar Örökség-díj kitüntetettjeinek kiválasztása az alulról építkező demokrácia elvén és gyakorlatán alapszik: állampolgári jogon mindenkinek módjában áll díjra javasolni az általa érdemesnek tartott személyt, együttest, intézményt, teljesítményt.
A Magyar Örökség-díj Bírálóbizottsága kizárólag az így beérkezett javaslatokból választja ki a díjazandókat. Évente négy alkalommal, esetenként hét-hét díjat osztanak ki kulturális műsor keretében.
Évente 12-szer üléseznek
A Bírálóbizottság tagjai évente 12 alkalommal ülnek össze, március, június, szeptember és december hóban. Egy-egy díjátadáshoz három összejövetel tartozik. 1) Az elsőn történik a beérkezett állampolgári javaslatok elbírálása, majd titkos szavazás útján először 10, majd további szűkítéssel az aktuális 7 jelölt kiválasztása.
Ugyanekkor fogalmazzák meg az oklevelek szövegét, majd összeállítják a díjátadáshoz kötődő kulturális programot. Az díjazottak között rendszerint van egy kórus, mely rövid műsort ad, mintegy keretezve az ünnepséget.
A posztumusz díjazottak közül egy-egy író, költő vagy tudós művéből választanak ki egy rövid részletet, melyet Korbuly Péter főbemondó, Szilágyi Zoltán rádióbemondó, ill. Takács Bence versmondó ad elő. (Sem a Bizottság tagjai, sem a fellépő művészek anyagi juttatásban nem részesülnek.) Végül kijelölik a hét laudátort, akik a díjátadáson méltatják a díjazottak művészetét, tevékenységét. 2) Kb. két hét múlva kerül sor a laudációk meghallgatására – a közbülső időben intenzív szervezőmunka folyik. 3) A kérdéses hó utolsó előtti szombatján kerül sor a díjkiosztó ünnepségre, mely szigorú forgatókönyv szerint történik.
A forgatókönyvet megkapják a bizottsági tagok, az adott helyszín rendezői, az újságírók, eseményrögzítők, az MTI-s, rádiós és TV-s tudósítók. Az eseményt követő egy-két héten belül a Magyar Katolikus Rádió és a Kossuth Rádió rövidített – egyórás – szerkesztett műsorban ad összefoglalót a díjátadási ünnepségről.
