Budapest, 2018. szeptember 22. Életének 86. évében elhunyt Sára Sándor Kossuth-nagydíjas és Balázs Béla-díjas operatõr, filmrendezõ, a nemzet mûvésze, az egykori Duna Televízió elsõ elnök-fõigazgatója 2019. szeptember 22-én. A felvétel a Láthatatlan filmtörténet címû könyvsorozat bemutatóján a budapesti Toldi moziban készült 2018. szeptember 5-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Elhunyt Sára Sándor

Hirdetés

Életének 86. évében elhunyt Sára Sándor Kossuth-nagydíjas és Balázs Béla-díjas operatőr, filmrendező, a nemzet művésze, az egykori Duna Televízió első elnök-főigazgatója 2019. szeptember 22-én.

Sára Sándor Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, operatőr, kiváló művész, a Magyar Mozgókép Mestere a Galga menti Turán született 1933. november 28-án, ahol apja aljegyző volt. Iskoláit Aszódon és Berettyóújfaluban végezte, majd 1952-ben Budapesten érettségizett.

Már gyermekkorában is a fotózás érdekelte, autodidakta módon, szakkönyvek alapján kezdett el fényképezni. Édesapját internálták, s emiatt Sára Sándort nem vették fel elsőre a Színművészeti Főiskolára, majd elment figuránsnak, s mint fizikai munkás már bekerülhetett. 1953-tól a Színház- és Filmművészeti Főiskolán végezte tanulmányait Illés György operatőr és Keleti Márton tanítványaként. 1956-ban a főiskola forradalmi bizottságának tagja volt, ezért kis híján nem kapta meg operatőri diplomáját. Diplomamunkája a Gaál István rendezte Pályamunkások című etűd volt. 1957-ben a Mafilm munkatársa lett, 1962-ben kezdett filmeket forgatni. Színes felvételeivel, karakteres totáljaival, az emberi arc költészetét és tragikumát felfedező képeivel olyan alkotások sikeréhez járult hozzá, mint a Sodrásban vagy az Orfeusz és Eurydiké (Gaál Istvánnal), a Tízezer nap és A mérkőzés (Kósa Ferenccel), az Apa (Szabó Istvánnal), a Szindbád (Huszárik Zoltánnal), valamint az Árvácska (Ranódy Lászlóval). ? Néhány rövid dokumentumfilmet követően (Cigányok, Egyedül, Vízkereszt) önéletrajzi ihletésű Feldobott kő című munkájával debütált játékfilm-rendezőként 1968-ban, ebben fiatalkori hányattatásai elevenednek meg.

Az 1974-ben készült Holnap lesz fácán című filmje erősen szatirikus képet festett az akkori közéleti anomáliákról, majdnem be is tiltották. 1977-ben készítette el a 80 huszárt, a hősiesség és helytállás filmes emlékművét. 1987-es rendezése, a Tüske a köröm alatt a vidéki kiskirályok panamázásaival foglalkozott. Utoljára 1996-ban rendezett játékfilmet, A vád címmel, amelynek forgatókönyvét a József Attila-díjas íróval, Gion Nándorral közösen írták. Noha kedvence a játékfilm, a szakma és a közönség elsősorban dokumentumfilmesként tartja számon. Sok-sok kilométernyi hosszúságú filmszalagon rögzítette a magyar történelem krónikáját. Puritán eszközökkel megformált munkáiban leleplező szenvedéllyel igyekezett a közelmúlt fájdalmas eseményeit tények, tanúk, vallomások segítségével felidézni. Legismertebb munkái: Néptanítók (1981), Pergőtűz, Krónika (1982), “Sír az út előttem…” (1986-87), Magyar nők a Gulágon (1992), Tájak, borok, városok (1999), Amrita Sher-Gil (2001), Nehézsorsúak (2004), Memento (2006). Dokumentumfilmjeivel 1986-ban és 1987-ben is elnyerte a Magyar Játékfilmszemle nagydíját.

Közéleti szerepet is vállalt

A filmezés mellett közéleti szerepet is vállalt: 1986-tól 1993-ig, majd 2002-től 2005-ig a Magyar Filmklubok Szövetségének elnöke, 1993 júliusától a Duna Televízió elnök-főigazgatója, majd 1996 júliusától 2000-ig első elnöke volt. ? A VERITAS Történetkutató Intézet a MaNDA és az MTVA közreműködésével a „GULÁG-GUPVI Emlékév” keretében oktatási, felnőttoktatási céllal jelentette meg Sára Sándor tabukat döntögető történelmi dokumentumfilmjeinek kiemelkedő darabjait. A XX. századi történelem poklát megjárt szemtanúk megrendítő vallomásai a szovjet lágerekben raboskodó ártatlan magyarok évtizedekig tiltott történetét tárják fel, megelevenednek a szovjet börtönök és a szibériai munkatáborok szenvedéssel teli emlékei. 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 1995-től elnökségi tagja, 2007 és 2010 között ügyvezető elnöke volt. Munkásságáért 1968-ban Balázs Béla-, 1978-ban Kossuth-, 1997-ben Magyar Örökség-díjjal tüntették ki, 1999-ben megkapta a Magyar Művészetért Alapítvány díját, 2005-ben a Magyar Mozgókép Mestere címet, 2010-ben a Duna Televízió tiszteletbeli örökös tagja címet, 2012-ben a magyar filmkritikusok Életmű-díját. 1974 óta érdemes művész, 1987-től kiváló művész, Tura és Pest megye díszpolgára. A Duna Televízió volt elnöke 2018-ban kimagaslóan sikeres operatőri és rendezői pályája elismeréseként vehette át a Kossuth Nagydíjat. Második felesége Szegedi Erika színésznő. Első házasságából származó fia, Sára Balázs apja örökébe lépett, operatőr-rendező lett. Sára Sándor szabadidejét leginkább borászkodással tölti, díjnyertes borokkal büszkélkedhet, sőt, tagja a Magyar Bor Akadémiának is.

Visszagondolva nehéz gyermek- és fiatalkorára, valamint tudva, hogy a Galga mente milyen jelentőségű, hiszen ott kezdte Bartók Béla is a népzenei gyűjtését, 2018-ban Sára Sándor arra gondolt, hogy létrehozza az alapítványt azon fiatalok segítésére, akik onnan kerültek ki vagy ez a kutatási területük – fejtette ki Kovács Géza, a kuratórium elnöke. Az alapítvány célja többek között ösztöndíj adományozása a Galga mentén élő vagy onnan származó fiatalok alkotó- és előadó-művészeti, népművészeti vagy ehhez kapcsolódó tudományos tevékenységének megsegítésére, a Galga mentéről készített művészeti és tudományos produktumainak támogatására.

A cikkünkhöz használt felvétel a Láthatatlan filmtörténet című könyvsorozat bemutatóján a budapesti Toldi moziban készült 2018. szeptember 5-én.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

 

Hirdetés

Szólj hozzá!