Kukorelly Endre 1951. április 26-án született Budapesten, József Attila-díjas és Babérkoszorú-díjas magyar író, költő, újságíró, kritikus, szerkesztő. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar-történelem-könyvtár szakon végzett 1975-1981 között, majd a Jelenlét című egyetemi irodalmi lap szerkesztője volt 1981-1985-ig. Testvére Kukorelly Edit.
1989-ben alapította A ’84-es kijárat című irodalmi lapot, amelynek szerkesztője. 1990-1992 között a Magyar Napló rovatvezetője, majd a Magyar Narancs és a Lettre Internationale munkatársa volt. A Képzőművészeti Főiskola intermédia tanszékén és a Magyar Író Akadémián kreatív írás kurzusokat vezetett. A Rainer Maria Társaság (1982), az Örley István Kör (1985) és a Szépírók Társasága alapítója, 1999-2003 között a Szépírók Társaságának elnöke, majd 2006-ig alelnöke.
Politikai pályafutása során az LMP alapító tagja, 2010-ben Pest megyei regionális listáról országgyűlési képviselővé választották, a Sport- és Turisztikai Bizottság tagja volt. 2012-ben bizalmatlansági indítvánnyal lemondott mandátumáról. Kalligram folyóirat rovatvezetője, kreatív írás oktató.
Művei: A Memória-part (Év Könyve-díj, 1991), TündérVölgy (2022), Ezer és 3 avagy A nőkben rejlő szív (regény, 2009), Kukorelly Endre legszebb versei (2006). Díjai: Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1986), Soros-ösztöndíj (1987), Vilenica Kristálya (1992), József Attila-díj (1993).
Kukorelly Endre wikipédia: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kukorelly_Endre
