A Konyhaművészet 1991. januári számban Zorán a húsvétról is nyilatkozott.
– Aki csupán a nevét hallja, de semmit nem tud Önről, a származását akkor is megsejti. Mennyire tartották otthon gyerekkorában a szerb szokásokat?
– Nem csak gyerekkoromban. A mai napig érvényes… Hál’istennek élnek a szüleim, így nagyobb ünnepeken együtt vagyunk. Nálunk nem szokás a névnapokat megülni. Minden családnak van egy védőszentje – a miénk Szent Miklós –, az ő napján összejövünk… Meg a születésnapokon persze. Akit távol-közel elérünk, az asztalhoz ül. S természetesen ugyanolyan ünnep a karácsony és a húsvét is, mint az igazi magyar családoknál.
– A húsvét is? Semmi szerb specialitás?
– Dehogynem. A főtt sonka, kemény tojás, sütemények, bárányhús egyebek nálunk is asztalra kerülnek. De anyám mindig készít húsvétkor kapamát is. Ez kicsit törökös étel, de általában jellemző a szerb konyhára a délies, törökös beütés. Elmondjam a kapama receptjét? Kell hozzá egy kiló báránycomb, két fej vöröshagyma, két csokor újhagyma, kevéske liszt, só, bors, pirospaprika, olaj vagy zsír. A húst szabályos kockákra kell darabolni, megsózni, lisztbe forgatni. Aranyszínűre pirítani a zsiradékban, majd kiszedni, lecsepegtetni. Ugyanabban a zsírban megpárolni az apróra vágott vöröshagymát és az újhagyma fehér részét. Majd amikor már üvegesedik vissza a húst, megszórni borssal, pirospaprikával, kicsi vizet alája s puhára párolni. Amikor már majdnem puha a hús belevágni a zöldhagyma szárakat, 4-5 centis darabokban. Paprikás sűrűségűre főzzük, tejfellel kínáljuk. Igen pikáns, jóízű húsétel!
– Valami édesség, sütemény…?
– Máris mondom a receptet! Mi csak joghurtos süteménynek hívjuk, ez már a feleségem specialitása. Meg az, hogy fél óra alatt készen van vele. A barátaink elég gyakran feltételül szabják a vizithez, hogy legyen ám joghurtos! Mondom, fél óra! Egy pohár joghurt, a későbbiekben ezt a poharat használhatjuk mércének. Ehhez kell két pohár rétesliszt, másfél pohár kristálycukor, két egész tojás, másfél pohár olaj, fél sütőpor. Az egészet jól összekeverjük, s lehetőleg csinos formájú teflonba öntjük. Be a sütőbe, és amikor kicsit már sült, kivesszük, és akkor telirakjuk a tetejét valami gyümölccsel. Ez lehet befőtt, kandírozott vagy akár friss. A tésztát még megbolondíthatjuk egy kis reszelt szerecsendióval vagy őrölt szegfűszeggel vagy reszelt citromhéjjal, vagy ha van, cukrozott narancshéjjal. A teljes sütési idő fél óra. (Ha valaki nem rutinos cukrász: azért kell pici sütés után rátenni a gyümölcsöt, mert így nem süllyed el a tésztában.)
– Meglepő, hogy ilyen precízen tudja az adagokat, az eljárást…
– Ne gondolja, hogy profi szakács vagyok. Kifaggattam anyámat meg a feleségemet. Készültem!
