A művelt emberek kedvenc játéka a kvíz. A te tudásod mennyire szerteágazó?

Játssz velünk, és máris megtudod!

Mutatjuk a kvíz kérdéseit – nézzük, sikerül-e a telitalálat?

Induljon a Magyarok, akikre büszkék vagyunk kvíz 1. része.

Magyarok, akikre büszkék vagyunk kvíz 1. – megy a telitalálat?

Jöjjenek a kérdések!

Induljon a kvíz

Question

Te ezt felelted:

Jó válasz:

A következő

Helyes válaszaid száma {{SCORE_CORRECT}} a kérdések száma {{SCORE_TOTAL}}

Oszd meg az eredményedet

ShareTweetPinEmail

Your Answers

Retake Quiz

Ez a cikk Magyarok, akikre büszkék vagyunk kvíz 1. – megy a telitalálat? először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Törőcsik Mari már fiatalon beleszeretett a színjátszásba. A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után, 1958 és 1979 között a Nemzeti Színház tagja volt. Karrierje töretlenül ívelt felfelé, és a színházi világ mellett a filmekben is kiemelkedő szerepeket játszott, amelyek örökre beírták nevét a magyar filmművészet történetébe. Az 1976-os cannes-i filmfesztiválon elnyerte a legjobb színésznőnek járó díjat a „Déryné, hol van?” című filmben nyújtott alakításáért, és ezzel nemcsak itthon, hanem nemzetközileg is elismerést vívott ki magának.

Törőcsik Mari színészi pályafutása során számos színházi szerepben tündökölt. A „Körhinta” című darabban való első szerepe után olyan klasszikus művekben is szerepelt, mint Shakespeare „Rómeó és Júlia”, Brecht „Kurázsi mama”, vagy Ibsen „Brand” című darabja. Munkásságával számos generáció szívét megnyerte, és különleges tehetsége, érzékeny játéka sokáig meghatározó volt a magyar színjátszásban.

Nemcsak a színház, hanem a filmek világában is kiemelkedett, hiszen olyan kultikus filmekben szerepelt, mint az „Édes Anna”, „A lőcsei fehér asszony”, és „Szerelmem, Elektra”. Kiváló színészi képességei mellett a közönség mindig őszinte, hiteles és mély játékmóddal emlékezett rá.

Törőcsik Mari színházi és filmes szerepei mellett rendkívüli emberi nagyságáról és elkötelezettségéről is ismert volt. A magyar színészkamara elnökeként, valamint a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanáraként is jelentős szerepet játszott a következő generációk nevelésében.

Ő volt az, aki soha nem adta fel, és aki örökre helyet talált a szívünkben. Emlékét nemcsak művészeti öröksége őrzi, hanem azok a szeretetteljes pillanatok is, amelyeket a közönséggel együtt megélt. Törőcsik Mari pályafutása és élete méltán érdemli meg, hogy emlékezetes és tiszteletteljes módon örökítsük meg.

Ez a cikk Törőcsik Mari: A színház és film örökös csillaga először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Kezdésre felkészülni!

Mennyire ismered Törőcsik Marit?

Egy kis kvízjátékra invitálunk, ahol megtudhatod mennyire vagy képben Törőcsik Marival kapcsolatban!

Induljon a kvíz

Question

Te ezt felelted:

Jó válasz:

A következő

Helyes válaszaid száma {{SCORE_CORRECT}} a kérdések száma {{SCORE_TOTAL}}

Oszd meg az eredményedet

ShareTweetPinEmail

Your Answers

Retake Quiz

Ez a cikk Mennyire ismered Törőcsik Marit? Kvízjáték először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Még mindig könnyen tanulja a szerepeit?

„Hál’ istennek igen, és mindig némán. Én száz oldalt is úgy tanulok, hogy reggel felkelek, és húsz percet némán mondom magamban. Még soha nem tanultam hangosan szerepet.

Major Tamás tanított erre, aki azt mondta, meg kell tudni tanulni úgy próbálni, hogy amíg az alapokat nem tudja az ember, kézben tartja a szerepet, és némán, az egész idegrendszerrel együtt kell beemelni.” – felelte Törőcsik Mari.

Ez a cikk Törőcsik Mari: „Major Tamás tanított erre” először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Hallgasd meg az előadást.

Ez a cikk Törőcsik Mari: Nyicsevó először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

A Nemzet Színésze cím annak adományozható, aki fő- vagy epizódszerepekben kimagasló teljesítményt nyújtott; betöltötte a 62. életévét; 40 évet a színészi pályán vagy legalább 20 évadot – évadonként legalább egy szerepben – a Nemzeti Színház színpadán töltött.

A nemzet színészei jelenleg

A Nemzet Színészei címmel rendelkeznek jelenleg:

Ez a cikk Ők a nemzet színészei jelenleg először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Részlet Lajtai Lajos Régi nyár c. operettjéből.

Ez a cikk Két nagyság egy videó – Törőcsik Mari és Szerencsi Éva – Jaj, de kell vigyázni először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Hallgassuk meg Törőcsik Mari és Bodrogi Gyula duettjét – íme az Egy menet két forint.

Ez a cikk Szuper duett! Törőcsik Mari – Bodrogi Gyula: Egy menet két forint először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Legyen a Horváth kertben Budán,
Szombaton este fél nyolc után.
Kiszól a Színkörből a zene,
Ragyog az édes két szép szeme.

Legyen a Horváth kertben Budán,
Szombaton este fél nyolc után,
Mikor az első csillag kigyúl,
Kicsike babám hozzám simul.

Ez a cikk Törőcsik Mari – Legyen a Horváth-kertben, Budán először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Az emberi élet egyik fájdalmas ténye, hogy eljön az az idő, amikor azok az emblematikus személyiségek, akik mélyen befolyásolták és gazdagították a kultúrát, már csak az emlékezetünkben élnek.

Törőcsik Mari, a magyar színjátszás egyik legnagyobb alakja, nemrégiben távozott közülünk, és ezzel hagyta el örökre a közönségét és a művészet világát.

Azonban emlékezetében és az általa hagyott művészi örökségben továbbra is életben marad.

Ebben a cikkben visszaemlékezünk Törőcsik Mari pályafutásának egyik különleges pillanatára, egy olyan előadásra, amely mély nyomot hagyott a közönségben, és könnyes szemeket varázsolt az arcokra.

Törőcsik Mari színészi tehetsége és hitelessége a színpadon soha nem hagyott közömbösségben senkit. Videóval és érzelmes pillanatokkal kísérve emlékezünk meg egy olyan művésznőről, akinek alakításai és személyisége örökké bennünk élnek.

Nyugodjék békében, Törőcsik Mari, és hálásak vagyunk minden pillanatért, amit velünk osztottál meg a színpadon és a filmvásznon.

Ez a cikk Nyugodjon békében! Könnyes szemmel néztük Törőcsik Mari előadását először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Sosem vagy egymagad, csak túl kicsinyke vagy,
Várj, míg felkel majd a nap.
Tudod nincs menyország, de minden síron nő virág.
Várj, míg felkel majd a nap.

Ezért együtt leszünk, míg végtelen az éj.
Együtt míg a nap utoljára kél.
Együtt mondjuk annak ki még fél:

Te csak várj, míg felkel majd a nap,
Te csak várj, míg felkel majd a nap.

Hallgassuk meg Törőcsik Mari és Garas Dezső nagyszerű duettjét – jöjjön a Várj, míg felkel majd a Nap.

Ez a cikk Lenyűgöző duett! Törőcsik Mari – Garas Dezső – Várj, míg felkel majd a Nap először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Ez a cikk Törőcsik Mari – Gyere, te nimand először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Az édesanyámról
Én szinte semmit nem tudok.
Az egyetlen kincse
Gyermekem mosolygása volt.
Gyorsan csókold meg elfáradt homlokát.
Nem a sírjára kell néki száz virág.

Addig gondozzad, ápoljad, óvjad
A mamát, a mamát míg él.

Hallgassuk meg Törőcsik Mari: Édesanyámnak előadását.

Ez a cikk Könnyek közt hallgattuk! Törőcsik Mari: Édesanyámnak először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Egyszer volt, nem is olyan régen,
Hol nem volt, angyali vidéken,
Nizzában öreg zongorista rótta.
Hűs pezsgő csillogó pohárba,
Ott ültünk a divatos bárba’,
Akkor lett népszerûvé ez a nóta…

R:Az egyiknek sikerül, a másiknak nem,
A sors olykor nem tudja mit akar…
Az egyiknek kiderül, s a Nap fénylik fenn,
A másiknak nem jut, csak zivatar.
Az én szívem nem sejti, mi a csókos napsugár,
Mert nékem nincs senkim, ki szívdobogva hazavár.
Az egyiknek sikerül, a másiknak nem,
A sors olykor nem tudja mit akar…

Hallgassuk meg Törőcsik Mari – Az egyiknek sikerül, a másiknak nem előadását.

Ez a cikk Törőcsik Mari – Az egyiknek sikerül, a másiknak nem először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Szívem, ma vártam a kis szobámban,
Ígérte, eljön ma még:
Egy búcsúszóra, egy búcsúcsókra,
Hogy idenyújtja kezét…

Szívem, ma vártam a kis szobámban.
S helyette jött egy levél,
Benne csak ennyi: férjhez kell menni,
Maga is tudja, mért!

A teljes dalszöveget ITT találod.

Hallgassuk meg az Ott fogsz majd sírnit Törőcsik Mari előadásában.

Ez a cikk Ott fogsz majd sírni – Törőcsik Mari előadásában először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Hallgasd meg Törőcsik Mari: Párizsban huncut lány előadását.

Párizs, beleőrült máris
e picinyke dalba, gyere csináld.

Várom, csak e dallal várom
és a verkli sem gyúr ma más dalán.

S a vendég búsan, a Moulin Rouge-ban,
aki a kánkán is csomót keres.

Segít a csámpán , egy kicsi kán-kán
mert teli sikkel, sármmal, illetőleg fess

Párizsban huncut a lány, de komilfó
Szemével gyújt a zsivány, de szíve jó
A bulvár napsugarán, ha libben ő
Utána bomlik, omlik, romlik száz monsieur

Párizsban huncut a lány, de komilfó
Szemével gyújt a zsivány, de szíve jó
A bulvár napsugarán, ha libben ő
Utána bomlik, omlik, romlik száz monsieur.

Ez a cikk Törőcsik Mari: Párizsban huncut a lány először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Emlékezzünk rá.

A fiatal parasztgyerek Balmazújvárosból került a fővárosba. Egy év ‘gyorstalpalóval’ leérettségizett és már mehetett a színművészeti főiskolára. Évfolyamtársai ritkán látták – emlékszik Hacser Józsa, akivel egy osztályba járt. Soós Imre rögtön játszani kezdett: hívták a filmekhez. Olyan karakterre volt szükségük, amilyen ő volt. Fiatal paraszt, munkás, naiv katonafiú, kiváló sportoló. És Soós Imre játszott. Eljátszotta a bugyuta meseszövésű filmek főszerepeit, olyan figurákat játszott, akikkel aztán azonosították.

‘Én voltam az a fiatal előremutató, kicsit hibás, de fejlődőképes pozitív hős, aki a legtöbb mai témájú, azaz a mai életet ábrázoló filmben szerepelt” – mondta Soós egy interjúban

Egyik legnagyobb tévedése talán az volt, hogy eljátszotta Rákosi Mátyást is, hőst csinálva a bukáshoz közeledő diktátorból. Tévedés volt? Szemére lehet-e vetni a tapasztalatlan fiúnak, hogy játszani akart, fürödni a dicsőségben? Olyan korszak volt ez, amikor a nemzet ünnepelt költői verset írtak, ódákat zengtek Rákosiról. Mert ha nem tették, vagy éppen kritizálták a rendszert…

Soós Imre Szirtes Ádámmal lakott egy albérletben. Esténként duhajkodtak, szidták a rendszert: addig nem lesz jó világ Magyarországon, amíg Rákosi van hatalmon. A szomszéd meghallotta. Feljelentette őket. A két színész mehetett vidékre, Soós Debrecenbe, Szirtes Miskolcra. Ja, és a szomszédnak kiutalták a lakást.

Soós megindul a lejtőn: Kábítószerezett és ivott

De Soós Debrecenben is sztár volt. A kollégák ugyan néha lesajnálták, s tehették.

‘Olyan korszakba tűntek ezek fel, mint a Tordai Teri, meg az Szirtes Ádám, meg a bátyám, hogy akkor még ugye nyírták egymást! Az volt a nagy színész, a befutó színész, aki szebben tudta mondani, hogy ‘Szabadság elvtársak!” – számolt be a múltról Soós Gábor, Imre öccse.

Soós megindul a lejtőn. Mindent megtett, hogy elismerjék és befogadják. Párttitkárságot is vállalt. Nem bírta a munkával járó feszültséget. Kábítószerezett és ivott. Fennmaradt káderlapján már elítélik:

‘Rendkívül tehetséges, akit a korai siker tönkretett. Munkájához való viszonya sem olyan áldozatosan szerény, mint kellene, ezért aztán néhány szerepén kívül – amire lelkiismeretesen készül, elhanyagolja kötelességeit.. Nem képzi magát ideológiailag, nem végez mozgalmi munkát, tanácstag, akit nem látni a tanácsban, nem jár el a DISZ központi üléseire, amelynek szintén tagja. Iszik. Mértéktelenül dohányzik!”

És nem bírta, hogy hiába sztár, a többiek csak felkapaszkodottnak látják. Parasztnak. És hiába volt a Körhinta itthoni sikere, Cannes-i bemutatóra nem engedték ki. Sem őt, sem Törőcsik Marit.

‘Mivel a Főiskola nem engedett ki, a Fábri szólt, hogy szeretné, ha a Soós Imrét vinnék, és valaki visszamondta Soós Imrének, – mert ezt ő mesélte nekem – valaki visszamondta neki – hogy azt mondták a minisztériumba, hogy őt ne vigyék ki mert ő nem tud viselkedni, mert ő egy paraszt! Mondta ezt a munkás-paraszt kormány vezető tisztségviselője!” – számol be egykori filmbéli partnere, Törőcsik Mari.

Soós Imre mindent veszni lát. Nyilvánosan gyakorolt önbírálatot. 1954-ben így írt a színházi lapba korábbi filmszerepeiről:

‘Mindegyik mai témájú filmemben: Vízparton sétálok (Duna, Balaton) a szerelmemmel. Mindig holdvilágnál. Egyik filmemben sem csókolom szájon a szerelmemet. Legjobb esetben is ez a nézőre van bízva. Háttal vagyunk fotografálva. Összehajló fiatal pár. Mindegyikben sportolok, mégpedig kiválóan. Mindegyikben esztergálok, lakatos munkát véletlenül sem űzök, és újítok. Mindegyikben megmakacsolom magam, hogy a végén néhány lelki beszélgetés után, belássam hibámat, és fejlődjek egyet!”

Aztán jött 1956. A forradalom bukása után elvonókúrán volt. Amikor kijött, pszichiáterét vette feleségül. Ő azonban otthon sem bírta leszoktatni az italról.

Nem tudjuk pontosan mi történt az utolsó estén, az utolsó reggelen. Egy kicsiny garzonlakásban találták őt és feleségét, holtan. Hogy az asszony nem bírta férje tivornyáit és előbb férjével majd magával is végzett, vagy együtt határozták el az öngyilkosságot, soha sem fogjuk megtudni.

De motívumok a halálhoz bőven akadnak. Soós Imre nem bírta színésztársai és a hatalom packázásait. És nem tudott megbirkózni azzal sem, hogy hirtelen elfogyott körülötte a levegő: nem kapott olyan szerepeket, mint korábban, az olyan karakterekre ugyanis, mint ő már nem volt szükség.

– rtlklub.hu alapján –

Ez a cikk Soós Imre csupán 27 évet élt – emlékezzünk rá először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

MTV Icon (Demjén) – Várj, míg felkel majd a Nap

Sosem vagy egymagad, csak túl kicsinyke vagy,
Várj, míg felkel majd a nap.
Tudod nincs menyország, de minden síron nő virág.
Várj, míg felkel majd a nap.

Ezért együtt leszünk, míg végtelen az éj.
Együtt míg a nap utoljára kél.
Együtt mondjuk annak ki még fél:

Te csak várj, míg felkel majd a nap,
Te csak várj, míg felkel majd a nap.

Hallgassuk meg Törőcsik Mari és Garas Dezső nagyszerű duettjét – jöjjön a Várj, míg felkel majd a Nap.

Ez a cikk Nem tudjuk ki találta, ki, hogy ezt Ők énekeljék el, de egy zseni volt!!! Törőcsik Mari és Garas Dezső először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Azt mondták nékem itt meg ott:
Ha így csinálom, rendben,
Aztán meg azt, dehogy-dehogy,
Bárhogy-bárhogy, csak így ne.

Refr.:
Ez csak színjáték,
Itt senki se sír igazán,
Ez csak színjáték,
Színlelés csupán.

Ez a cikk Törőcsik Mari: Ez csak színjáték először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Ez a cikk Törőcsik Mari: Lesz maga juszt is az enyém először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Klikk és hallagsd meg a remek zenét.

Ez a cikk Törőcsik Mari – Bye Bye Blackbird először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

zeneszerző: Kola József
szövegíró: Szenes Andor, Szenes Iván

Szívem, ma vártam a kis szobámban,
Ígérte, eljön ma még:
Egy búcsúszóra, egy búcsúcsókra,
Hogy idenyújtja kezét…
Szívem, ma vártam a kis szobámban.
S helyette jött egy levél,
Benne csak ennyi: férjhez kell menni,
Maga is tudja, mért!
Ott fogsz majd sírni, ahol senki se lát,
Százszor megcsókolsz majd egy szál ibolyát
Ne írd, hogy vége, hisz azt nem hiszem én,
Nappal kigúnyolsz, de az álmod enyém.
Vissza fogsz hívni, te se bírod soká.
Lesz még, hogy járnál egy kis ablak alá.
Akkor már késő, nem is gondolok rád.
Ott fogsz majd sírni, ahol senki se lát.
Tudom kisasszony, maholnap asszony
A régi kedves babám:
A vőlegény vár…
S a szép regény már
Sose jön vissza talán…
De mégis érzem, a kis szívében
Kísért a múltunk dala,
S ha majd a párja szívére zárja,
Gondol majd rám maga!

Nézd meg a produkciót!

Ez a cikk Tökéletes szám! Milyen különleges hang és milyen csodálatos mellékszereplők! Törőcsik Mari: Ott fogsz majd sírni először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Kvíz kérdés is lehetne: mi a közös Törőcsik Mari, Koncz Zsuzsa és Misu, a törpebohóc sorsában?

A Heves megyei kisközségről, Pélyről nem írnak szenzációt keltően az útikönyvek. Ami nevezetességnek számít, az a pélyi madárerdő és az ipartörténeti emléknek számító kétkéményes malom. Az 1700 lakosú község igazi szenzációja azonban három híres szülöttje. Törőcsik Mari, Kossuth díjas Kiváló művész, Koncz Zsuzsa, a hazai popvilág Liszt-díjas nagyasszonya és Misu, a világhírű törpebohóc itt látta meg a napvilágot.

Ilyen trióval jóval nagyobb települések sem dicsekedhetnek.

A Törőcsik és a Koncz családnak már hírmondóját sem találni a faluban, elköltöztek innen.

Ami Misut illeti, két testvére Pélyen él. Mészáros János, Misu testvére hasonlóan kis ember, mint híres öccse.

– Valamikor én is a cirkuszban dolgoztam bohócként – tudjuk meg tőle. – Ki tudja, mire vittem volna, ha nem szállok ki a cirkuszi világból.

Ma parasztemberként végzi a munkáját.

– Büszke Misura?
– Nem vagyok büszke. Felénk sem néz, a levelünkre nem válaszolt. Amióta híres ember lett, nem kíváncsi ránk.

Sikerült ráakadnunk egy olyan emberre, aki öt évig Törőcsik Mari osztálytársa volt az általános iskolában.

– Marica – mert így hívtuk – jó tanuló volt, sokszor súgott nekem – emlékszik vissza Vóna József.

– Az iskolai ünnepségeken mindig énekelt és szavalt, benne volt a községi színjátszó csoportban. Egyszer előadtunk egy színdarabot, amelyben testvéreket játszottunk. Erre azóta is büszkén emlékszem. Jól ismertem Marica édesapját, aki itt tanított és a helyi mozi tulajdonosa is volt.

– Találkozott azóta Törőcsik Marival?
– Jó régen volt az! Akkoriban a vegyesboltot vezettem, oda tért be a művésznő vásárolni.

– Megismerte magát?
– Meg. Nagyon kedves volt, de én nem mertem visszategezni, hogy jöttem volna ahhoz, hogy ilyen nagy színésznővel…

– Ismerte Koncz Zsuzsát is?
– Csak a papáját, aki az iskolában földrajzot és történelmet tanított. Zsuzsa igen fiatalon elkerült a faluból. De azért rá is büszke vagyok.

(kem)

Ez a cikk Eláruljuk mi a közös Törőcsik Mariban és Koncz Zsuzsában először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Ott fogsz majd sírni, ahol senki se lát,
Százszor megcsókolsz majd egy szál ibolyát
Ne írd, hogy vége, hisz azt nem hiszem én,
Nappal kigúnyolsz, de az álmod enyém.

Vissza fogsz hívni, te se bírod soká.
Lesz még, hogy járnál egy kis ablak alá.
Akkor már késő, nem is gondolok rád.
Ott fogsz majd sírni, ahol senki se lát.

Hallgassuk meg Törőcsik Mari – Ott fogsz majd sírni előadását. 

Ez a cikk Egy Törőcsik Mari előadás, amit sokan megkönnyeznek először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Hamvadó cigarettavég dalszöveg

Hamvadó cigarettavég, ül a hamutálcán, s csendben végigég.
Kis cigaretta, te hidd nekem el, hogy engem is csak égve dobtak el.
Voltam én, boldog, lángoló, bíborpiros ajkat csókra csábító,
Most a szobámban magam vagyok én, merengek a múltak ütemén.

Hittem néked, s ezernyi csókban égett a nyár,
Égben, szívben azóta ősz van, már késő jár, az én időm lejár
Hamvadó kis fehér parázs, megremeg az éjben, úgy veri a láz
Nyugszik a tálca hamus peremén
Az ő sorsa pontosan enyém.

Ez a cikk Szuper! Törőcsik Mari így énekli a Hamvadó cigarettavég dalt először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Hallgassuk meg! Íme Törőcsik Mari – A titok.

Ez a cikk Törőcsik Mari – A titok először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

„Drága Mari!

Karácsony után egy hetet töltöttem Pesten Ingriddel. Többször hívtam magukat, de senki se vette föl a kagylót. Ezt mindketten nagyon sajnáltuk. Drága Mari, írja meg, mikor és meddig lesznek Pesten. Legközelebb amikor fölmegyek, szeretném látni magukat, hiszen oly rég beszélgettünk! A gyerekek Jézuskája is megkésett, ez is bánt.

Ami engem illet: a legjobb velemi napokra emlékeztető csendben élek. Újraolvasom a Karamazovokat; döbbenetes! Pártatlanul száll alá három alaptípus – a szent, a lázadó és a képmutató lelke mélyére – egy, a Dante dimenzióit sokszorosan meghaladó mennybe, purgatóriumba és pokolba, egyszóval önmagába és persze az olvasóba. Valamikor azt hittem, hogy ismert „fecsegése” zseniális formai találmánya volt. Most ámulva látom, hogy sohase fecseg, minden rezdülése pontos megfelelője egy örökmozgásban lévő drámának. Szerb Antal (amikor először és utoljára fölkerestem) azt mondta, már egyedül ezt a regényt tudja olvasni. Minden huszadik századi műtől az különbözteti meg, hogy hasonlíthatatlan erejét tökéletesen földeli, a pokolban is szelíd marad.

De nem áradozom tovább. Gyuszit és a gyerekeket sokszor ölelem, drága Mari, és kérem, válaszoljon! Igaz barátja:
Jancsi”

Pilinszky János 1981. május 27-én meghalt. Nem volt egészen 60 éves.

Ez a cikk Érdekes sorok! Pilinszky János levele Törőcsik Marinak először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Kezdetben a tudomány, a művészet területén, valamint a szocialista termelőmunkában kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyeket, csoportokat jutalmazták vele. Az Állami Díj 1963-as bevezetése után már csak a kimagasló művészeti, illetve kulturális tevékenységért adományozzák a Kossuth-díjat.

A díjat 1990-ig a Minisztertanács, azt követően a köztársasági elnök adományozza. Alapításakor kettő 1951-től három, 1953-tól (a nagydíj bevezetése után) négy fokozata volt. 1977-től újból kétfokozatú.

Az egyik fokozat a „rendes” Kossuth-díj, a másik a megmaradt Kossuth-nagydíj. Az utóbbit 2015-ig nyolc alkalommal adták át.

A listában a sorrend a következő: a díjazott neve után születési, illetve halálozási éve, majd a díjazott tevékenységi köre szerepel. Ezt követően zárójelben a díjazás éve (többszöri díjazás esetén évei), illetve hogy csoportos (cs), megosztott (m), posztumusz (p) vagy nagydíjban (n) részesült. Végül az 1977-ig meglévő különböző fokozatokat jelöljük. Külön szakaszban találhatóak azok a „csoportok”, amelynek nevében kapták egyes listában szereplők a Kossuth-díjat.

A, Á
Ábrahám Ambrus Andor (1893–1989) zoológus, ideghisztológus (1953, II. fokozat)
Ács Ernő (1907–1991) fizikus (1952, 1954, mindkettő I. fokozat)
Ács Margit (1941) író, kritikus (2020)
Aczél Tamás (1921–1994) író, költő, szerkesztő (1949, m, II. fokozat)
Ádám Jenő (1896–1982) zeneszerző, karnagy (1957, II. fokozat)
Ádám Ottó (1928–2010) rendező, színházigazgató (1965, III. fokozat)
Ágai Karola (1927–2010) operaénekes (2009)
Agárdy Gábor (1922–2006) színész (1985)
Ágh István (1938) író, költő, műfordító (1992)
Ajtay Andor (1903–1975) színész, rendező (1954, II. fokozat)
Ajtay Zoltán (1900–1983) bányamérnök (1951, I. fokozat)
Akarat Endre (1909–1967) gépészmérnök (1948, m, I. fokozat)
Aknay János (1949) festő (2010)
Albert Gábor (1929–2017) író (2015)
Albert János (1896–1973) vegyészmérnök (1960, II. fokozat)
Albrecht József (1920–2001) vájár, robbantómester, politikus (1954, III. fokozat)
Alexits György (1899–1978) matematikus (1951, II. fokozat)
Alföldy Zoltán (1904–1992) orvos, mikrobiológus (1962, III. fokozat)
Almási Éva (1942) színész (1997)
Almási István (1922–1977) vájár (1960, III. fokozat)
Almási Tamás (1948) filmrendező (2010)
Almássy György (1919–1984) villamosmérnök (1962, II. fokozat)
Almássy Károly (1913–1998) agrármérnök, pedagógus (1961, m, III. fokozat)
Ambró Ilona (1903–1983) tanító (1955, III. fokozat)
Ambrus Teréz (1925–1974) gépmunkás (1948, m, II. fokozat)
Andics Erzsébet (1902–1986) politikus, történész (1949, II. fokozat)
Andorai Péter (1948–2020) színész (1994)
András Ferenc (1942) filmrendező (2013)
Andrikó István (1906–1981) állattenyésztő (1954, III. fokozat)
Antal Károly (1909–1994) szobrász (1993)
Apáthi Imre (1909–1960) színész, rendező (1954, II. fokozat)
Arany Sándor (1899–1984) vegyészmérnök, talajvegyész (1958, II. fokozat)
Ascher Oszkár (1897–1965) előadóművész, színházigazgató (1956, III. fokozat)
Ascher Tamás (1949) színész, rendező (1992)
Avar István (1931–2014) színész, politikus (1975, II. fokozat)

B
Babarczy László (1941) rendező (1995)
Babics Antal (1902–1992) orvos, sebész-urológus, politikus (1951, II. fokozat)
Bachman Gábor (1952) építész, formatervező (2015)
Bachman Zoltán (1945–2015) építész, műemlékvédelmi szakmérnök (2005)
Bács Ferenc (1936–2019) színész (2015)
Bacsó Péter (1928–2009) filmrendező (1985)
Bajor Gizi (1893–1951) színész (1948, I. fokozat)
Bak Imre (1939) festő (2002)
Bakonyi József (1918–1991) kertészmérnök (1961, m, III. fokozat)
Balassa Sándor (1935–2021) zeneszerző (1983)
Balázs Béla (1884–1949) író, költő, filmesztéta (1949, II. fokozat)
Balázs Fecó (1951–2020) előadóművész, zeneszerző (2016)
Balázs János (1988) zongoraművész (2019)
Balázs Józsefné Stelczer Erzsébet (1914–1992) fonónő (1962, III. fokozat)
Balázs Mihály (1955) építész (2009)
Balázs Péter (1943) színész, színigazgató (2012)
Balázs Samu (1906–1981) színész (1951, II. fokozat)
Báldy Bálint (1896–1971) állattenyésztő (1960, III. fokozat)
Bálint András (1943) színész (2003)
Bálint Endre (1914–1986) festő, grafikus (1985)
Bálint Márta (1946) színész (2017)
Balla Demeter (1931–2017) fotóművész (2004)
Balla Imre (1909–?) gazdasági vezető (1953, III. fokozat)
Balla János (1909–1980) gazdasági vezető (1954, III. fokozat)
Ballenegger Róbert (1882–1969) talajvegyész, agrogeológus (1957, II. fokozat)
Baló József (1895–1979) orvos, patológus (1955, m, II. fokozat)
Balogh János (1913–2002) zoológus, ökológus (1963, II. fokozat)
Balogh József (1908–1992) tanár (1954, III. fokozat)
Bán Ferenc (1940) építész (1994)
Bán Frigyes (1902–1969) filmrendező (1950, m, I. fokozat; 1952, 1954; utóbbiak II. fokozat)
Banda Ede (1917–2004) gordonkaművész (1958, cs, II. fokozat)
Bánffy György (1927–2010) színész (2001)
Banga Ilona (1906–1998) biokémikus (1955, m, II. fokozat)
Banga Imre (1913–1985) földműves (1950, cs, II. fokozat)
Bangó Margit (1950) előadóművész (2006)
Bánsági Ildikó (1947) színész (1996)
Bara Margit (1928–2016) színész (2002)
Barabás Tibor (1911–1984) író (1954, II. fokozat)
Barakonyi László (1909–1983) üzemmérnök (1949, m, II. fokozat)
Bárány Nándor (1899–1977) gépészmérnök (1951, II. fokozat)
Baranyay András (1938–2016) grafikus (1999)
Baranyi Ferenc (1937) költő, író, műfordító (2008)
Baráth Antal (1905–1987) vasesztergályos (1948, m, II. fokozat)
Baráti Kristóf (1979) hegedűművész (2014)
Barcza Zsolt (1978) cimbalomművész (2013, m)
Bárczi Géza (1894–1975) nyelvész (1952, II. fokozat)
Bárczi Gusztáv (1890–1964) orvos, gyógypedagógus (1953, II. fokozat)
Barcsay Jenő (1900–1988) festő, grafikus (1954, II. fokozat; 1985)
Bárdos Lajos (1899–1986) zeneszerző, karmester (1955, II. fokozat)
Bari Károly (1952) költő, műfordító, grafikus (2001)
Barsy Béla (1906–1968) színész (1953, III. fokozat)
Barsy Sarolta (1903–1980) növénynemesítő (1962, III. fokozat)
Barta István (1910–1978) villamosmérnök (1957, II. fokozat)
Barta József (1897–1987) építészmérnök (1957, II. fokozat)
Barta Lajos (1878–1964) író (1956, II. fokozat)
Bártfai Sándor (1894–1972) gazdasági vezető (1960, m, III. fokozat)
Bartha László (1908–1998) festő, grafikus (1993)
Bartók Béla (1881–1945) zeneszerző, zongoraművész (1948, p, I. fokozat)
Bartók József (1977) nagybőgős (2013, m)
Bartos Gyula (1872–1954) színész (1952, II. fokozat)
Básti Juli (1957) színész (1993)
Básti Lajos (1911–1977) színész (1955, II. fokozat)
Báthy Anna (1901–1962) operaénekes (1954, II. fokozat)
Bayer István (1909–1994) pedagógus, tankönyvszerző (1958, III. fokozat)
Bayer Oszkár (1900–1980) vasesztergályos (1948, m, II. fokozat)
Beck András (1911–1985) szobrász (1949, m, II. fokozat)
Becze Gábor (1954) nagybőgős (2000, 2020 cs)
Bede-Fazekas Csaba (1933) operaénekes (2015)
Beke Dénes (1911–1962) kémikus (1949, II. fokozat)
Beke Ferenc (1914–1988) agrármérnök (1959, II. fokozat)
Beke Ödön (1883–1964) nyelvész (1960, II. fokozat)
Békés András (1927–2015) rendező (1995)
Békés Itala (1927) színész (2010)
Békésy Miklós (1903–1980) mezőgazdász (1954, III. fokozat)
Belitzky József (1903–1961) csoportvezető (1949, m, II. fokozat)
Bella István (1940–2006) költő, műfordító (2001)
Bencsik István (1931–2016) szobrász (1992)
Bencsik Mihály (1910–1988) földműves (1949, m, II. fokozat)
Bencze László (1907–1992) festő, grafikus (1952, II. fokozat)
Bencze Miklós (1922–?) vájár (1956, III. fokozat)
Benczik Sándor (1903–1975) törzsállattenyésztő (1955, III. fokozat)
Benedek Jenő, id. (1906–1987) festő (1952, II. fokozat)
Benedek Marcell (1885–1969) író, irodalomtörténész, műfordító (1963, II. fokozat)
Benedek Miklós (1946) színész (2016)
Benedikt Ottó (1897–1975) villamosmérnök (1958, II. fokozat)
Benitz Zsigmond (1901–1963) gépállomás-igazgató (1954, III. fokozat)
Benjámin László (1915–1986) író, költő, politikus (1950, 1952; mindkettő II. fokozat)
Benkó Sándor (1940–2015) dzsesszzenész (2006)
Benkő László (1943–2020) zenész, zeneszerző (2013, m)
Bényei Tamás (1964) dzsesszzenész (m, 2015)
Bera Zsolt (1969) dzsesszzenész (m, 2015)
Berczelly István (1938) operaénekes (2020)
Berecz András (1957) előadóművész, mesemondó (2011)
Bereczky Endre (1896–1973) vegyészmérnök (1949, II. fokozat)
Bereményi Géza (1946) író, dramaturg, filmrendező (2001)
Berend T. Iván (1930) gazdaságtörténész (1961, m, III. fokozat)
Berentey Ernő, id. (1889–1957) orvos, szülész-nőgyógyász (1949, II. fokozat)
Berény Róbert (1887–1953) festő (1951, I. fokozat)
Béres Ilona (1942) színész (2000)
Béres János (1930) furulyaművész, népzenekutató (2014)
Bereznai Oszkár (1898–1989) gépészmérnök (1952, II. fokozat)
Berkesi Sándor (1944) karnagy (2018)
Bernáth Aurél (1895–1982) festő, író (1948, II. fokozat; 1970, I. fokozat)
Bertalan Tivadar (1930) festő, grafikus, látványtervező (2017)
Bertók László (1935–2020) író, költő (2004)
Bessenyei Ferenc (1919–2004) színész (1953, 1955; mindkettő II. fokozat)
Bezerédi Zoltán (1955) színész, rendező (2010)
Bezzegh László (1917–1990) erdőmérnök (1960, m, II. fokozat)
Bihari Ferenc (1896–1968) földműves, gazdasági vezető (1951, II. fokozat)
Bihari József (1901–1981) színész (1951, I. fokozat; 1953, II. fokozat)
Biró Ferenc (1904–2006) gépészmérnök (1949, m, I. fokozat)
Bíró Miklós (1933–2015) operatőr (2004)
Bitskey Tibor (1929–2015) színész (2000)
Blaskó Péter (1948) színész (2008, nem fogadta el a díjat, 2011)
Bochner Endre Lajos (?) villamosmérnök (1952, II. fokozat)
Bódi Béla (1899–1971) előhengerész (1952, II. fokozat)
Bodó Elemér (1926–?) vájár, szakvezető aknász (1959, III. fokozat)
Bodó Zalán (1919–1990) fizikus (1959, m, II. fokozat)
Bodor Ádám (1936) író (2003)
Bodrogi Gyula (1934) színész (2005)
Bogányi Gergely (1974) zongoraművész (2004)
Bogdán József (1909–1969) földműves (1948, m, I. fokozat)
Bognár Géza (1909–1987) villamosmérnök, politikus (1949; 1956, m; mindkettő II. fokozat)
Bognár Rezső (1913–1990) kémikus (1948, II. fokozat; 1962, I. fokozat)
Bohus Zoltán (1941–2017) üvegtervező (2014)
Bojtor Miklós (1918–1988) agrármérnök (1958, III. fokozat)
Bojtos Károly (1962) kamarazenész (2004, cs)
Bokros Birman Dezső (1889–1965) szobrász (1949, II. fokozat)
Bólya József (1911–1966) gazdasági vezető (1950, m, II. fokozat)
Bonkáló Tamás (1922–2008) gépészmérnök (1954, III. fokozat)
Bonta József (1908–1982) építőmérnök (1953, III. fokozat)
Boráros Imre (1944) színész (2014)
Borbély Mihály (1919–?) textilmérnök (1953, III. fokozat)
Borbély Mihály (1956) klarinétművész (2014, m)
Bordás András (1921–1956) esztergályos (1954, III. fokozat)
Bordás Lajos (1879–1960) mérnök (1949, m, II. fokozat)
Boromisza Gyula (1914–?) gépészmérnök (1956, m, III. fokozat)
Boros Gyula (1915–1986) tanító (1948, II. fokozat)
Boross Lajos (1925–2014) előadóművész, prímás (2006)
Bors János (1913–1985) gépészmérnök (1957, m, III. fokozat)
Bors Károly (1906–1975) tervezőmérnök (1958, III. fokozat)
Borsos Miklós (1906–1990) szobrász, éremművész, grafikus (1957, III. fokozat)
Bortnyik Sándor (1893–1976) festő, grafikus, tervezőgrafikus (1973, II. fokozat)
Borvendég Béla (1931–2014) építészmérnök (2004)
Botvay Károly (1932) gordonkaművész (1970, cs, III. fokozat)
Bozay Attila (1939–1999) zeneszerző (1990)
Bozsik Yvette (1968) koreográfus, táncművész (2006)
Bölöni György (1882–1959) író, publicista (1955, I. fokozat)
Böszörményi Géza (1924–2004) filmrendező (2000, m)
Bőzsöny Lajos (1926–?) fémöntő (1950, m, II. fokozat)
Brczán Miroszláv tamburaművész (2014, m)
Bródy János (1946) előadóművész, zeneszerző, szövegíró (2000, cs)
Bruckner Győző (1900–1980) kémikus, gyógyszervegyész (1949, 1955; mindkettő I. fokozat)
Bruckner Lipót (1902–1969) cérnázómester, mérnök (1948, m, I. fokozat)
Buda Ferenc (1936) költő, műfordító (2005)
Budai Ilona (1951) népdalénekes (2016)
Budavári Károly (1910–1991) vájár (1955, III. fokozat)
Budincsevits Andor (1905–1995) kémikus (1953, III. fokozat)
Budó Ágoston (1914–1969) fizikus (1951, m, II. fokozat)
Bugyi István (1898–1981) orvos, sebész (1949, II. fokozat)
Bulla Elma (1913–1980) színész (1956, II. fokozat)
Bun József (1907–2000) gépészmérnök (1948, m, II. fokozat)
Bunda János (1916–1989) ács (1953, III. fokozat)
Buti Gyula (1917–1974) kőműves (1953, III. fokozat)
Buti Sándor (1899–1992) tanár, iskolaigazgató (1960, III. fokozat)
Buzágh Aladár (1895–1962) kémikus (1949, 1954; mindkettő I. fokozat)
Buzási János (1912–1978) bányamérnök (1959, III. fokozat)

C
Cholnoky László (1899–1967) kémikus (1959, II. fokozat)
Cholnoky Tibor (1901–1991) mérnök (1957, III. fokozat)
Claus Alajos (1908–1988) kohómérnök (1948, m, II. fokozat)
Czakó Gábor (1942) író, publicista (2011)
Czibere Tibor (1930) gépészmérnök, politikus (1962, III. fokozat)
Czifranics Mihály (1895–1984) földműves (1948, cs, I. fokozat)
Czóbel Béla (1883–1976) festő, grafikus (1948, II. fokozat)
Czukor Anna (1932) építőipari munkás (1950, cs, II. fokozat)

A Kossuth díjasok listája folytatódik

Ez a cikk A Kossuth-díjasok listája – íme valamennyi díjazott először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

A fesztiválon egyebek mellett színházi előadásokkal, irodalmi estekkel, képzőművészeti és családi rendezvényekkel, valamint könnyű- és komolyzenei koncertekkel és kiállításokkal várják a várhatóan több tízezres számban megjelenő érdeklődőket.

A fesztivál idei díszvendégei a Nézőművészeti Kft. társulata, Bereményi Géza Kossuth-díjas író, dalszöveg- és forgatókönyvíró, rendező, a Pannon Tükör kulturális folyóirat és Pál István Szalonna lesznek.

A Mucsi Zoltán, Scherer Péter, Kovács Krisztián, Katona László és Gyulay Eszter alkotta független társulat, a Nézőművészeti Kft. öt prudukciót mutat be a közönségnek öt helyszínen, kilenc alkalommal. A 25. születésnapját tavaly ünneplő Pannon Tükör kulturális folyóirat irodalmi beszélgetésekkel, lapszámbemutatókkal és egy kortárs dalszövegekből készült különleges kiadvány bemutatójával készül.

A Baranya megye öt településén, Palkonyán, Kisharsányban, Nagyharsányban, Beremenden és Villánykövesden megvalósuló programok részeként a 30Y zenekar az idei Ödögkatlan kiemelt vendégeként lép fel a fesztiválon.

A rendezvényen mások mellett koncertet ad a Besh o droM, a Tudósok, a Szabó Balázs Bandája, a Wombo, a Galaxisok, a Kiscsillag, Péterfy Bori és a Love Band, az Esti Kornél, Pál István Szalonna, a Romano Drom és Tompos Kátya.

A gyerek- és családi programok között olyan előadókat találhat a közönség, mint a Rutkai Bori Banda, a pécsi Bóbita Bábszínház vagy az Apacuka Zenekar.

A 14. Ördögkatlanon a rendezvény közelmúltban elhunyt védnökére, Törőcsik Marira augusztus 6-án Mozart Requiemjével emlékeznek majd a Pannon Filharmonikusok muzsikusainak tolmácsolásában.

A közleményben felhívták a figyelmet arra, hogy a karszalagos programokat csak azok látogathatják, akik védettségi igazolvánnyal rendelkeznek.

A rendezvény programja a www.ordogkatlan.hu honlapon érhető el.

Ez a cikk Törőcsik Marira így emlékeznek a 14. Ördögkatlanon először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Péntek esténként Törőcsik Marié a főszerep az M5 csatornán, ezzel is gondozva a magyar kulturális élet meghatározó és nemzetközileg is elismert alakjának életművét. A közmédia nézői július 2-től a nemrég elhunyt legendás színművész filmjeiből láthatnak válogatást.

Az M5 kulturális csatornán július 2-től minden pénteken drámai szerepek és kacagtató filmvígjátékok követik egymást, megmutatva a magyar színjátszás nagyasszonyának ezer arcát. A válogatásban korai filmjei is képernyőre kerülnek, amelyekben már megmutatkozott színészi zsenialitása. A Kölyök, az Édes Anna, a Csapd le csacsi! és a Házasságból elégséges csak néhány cím az elkövetkező hetek feledhetetlen remekeiből. Utóbbi különlegessége, hogy volt férjével, Bodrogi Gyulával játszik együtt.

Július 2-án 21.05-től a Kölyök lesz látható a Kossuth Nagydíjas művész főszereplésével. A bájos történetben a kedves, lelkes, ám megmosolyogtatóan kétbalkezes kislány beleszeret az új brigádvezetőjébe, Gordon Jóskába, aki észre sem veszi őt. Egy alkalommal, amikor Kölyök a mellőzöttségén mereng, szó szerint elsodródik az érzelmeivel, majdnem a Dunába fullad. Szerencsére arra jár a jóképű Kondor Géza, aki megmenti, majd táncolni is elviszi. Gordon Jóska amint meglátja a lányt a másik férfi oldalán, azonnal felébred benne a „zöld szemű szörnyeteg”. Az élvezetes vígjáték az 50-es, 60-as évek fordulójának egyik legnagyobb filmsikere volt.

Törőcsik Mari filmek péntek esténként az M5 kulturális csatornán!

Ez a cikk Péntekenként Törőcsik Mari filmek a tévében először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Összeállításunkban a szereplők névsorát közöljük.

Szereplők
Törőcsik Mari – Bélyi Veronika (Veronka)
Pécsi Sándor – Bélyi János, plébános
Karol Machata (magyar hangja: Pálos György) – Wibra Gyuri
Rajz János – Gregorics Pál
Samuel Adamcik – Müncz Jónás, a fehér zsidó (zsibárus)
Egri István – Sztolarik, közjegyző
Psota Irén – Madame Kriszbay, francia nevelőnő
Mádi Szabó Gábor – Mravucsán úr, Bábaszék polgármestere
Fónay Márta – Mravucsánné
Somogyi Nusi – Münczné
Csala Zsuzsa – Srankóné, glogovai gazdasszony
Márkus László – A polgármester rokona
Karol L. Zachar (magyar hangja: Pethes Sándor) – Szent Péter (és Pattantyús bácsi)

További szereplők
Egri László, Ivan Richard, Jan Bzdúch, Olga Adamciková, Ondrej Jariabek, Jan Klimo, Martin Tapak, Téri Árpád, Sármási Miklós, Peéry Piri, Beta Ponicanová, Eugen Senaj, Orsolya Erzsi, Margitai Ági, Adam Matejka, Dusan Blaskovic, Mária Hájková, Madaras Vilma, Seres Erzsi, Ivan Lichard, Erika Markoviciva, Alojz Kramár, Bozena Slabejová, Moór Marianna, Margita Zemlová, Gejza Slamen, Jozef Hanúsek, Magyari Tibor, Lea Juricková, Ondrej Mojzis, Arnost Garlaty, Irma Bárdyová, Lubo Roman, Nórika Marákyová.

Ez a cikk Szent Péter esernyője film – íme a szereplők névsora először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Hazug a csókod és az ajkad.
Szokásból jár felém.
Nincs te benned vágy és bennem nem maradt remény,
De megmaradt a szenvedés.

Ezt a nagy szerelmet tőled kaptam én
Mégis elhagytál egy szép nap könnyedén.
Eldobsz, mint egy szál gyufát, amelynek nincsen lángja már
Úgy fáj, úgy fáj…

Hallgassuk meg Törőcsik Mari: Ezt a nagy szerelmet tőled kaptam én előadását.

Ez a cikk Törőcsik Mari: Ezt a nagy szerelmet tőled kaptam én először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

A Maladypének köszönhetik a találkozást?
– Zsótér kért meg annak idején, hogy menjek a Maladype Színházba, ahol a Figaro házasságát rendezte. Mondtam neki, hogy csak jókedvűen tudok próbálni: minél nagyobb a dráma, annál jobb kedvvel kell próbálni, mert fel kell lobbannia az idegrendszeremnek. Most nagyon kímélt, azt mondta, ne jöjjek be, csak a legvégén a próbaidőszaknak, de bejöttem, mert nem tudok otthon szöveget tanulni, nekem a színpadon kell lennem ehhez is. Ha éppen nem jut eszembe a szöveg, kiszólok a súgónak, és megkérdezem tőle, hol tartok.

– Jót tesz önnek, ha fiatalokkal dolgozik…
– A tehetségek között kivirul az ember, legyen az fiatal vagy idős. Ha tehetségesek a színészek, inspirálnak, előre visznek. Trill Zsoltot régóta ismerem, megnyitottuk vele a Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színházat, akkor a Szarvassá változott fiúban játszottunk együtt.

– Milyen vele dolgozni?
– Nagyon szeretem őt, mert jó színész.

Ez a cikk Törőcsik Mari: „A tehetségek között kivirul az ember” először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

A kétszeres Kossuth-díjas színművész, a nemzet művésze nevét viselő elismerést két fiatal tehetség, Józsa Bettina és Vizi Dávid, a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) hallgatói vehették át, akik egy tanéven át havi 100 ezer forintos támogatást kapnak.

A Törőcsik Mari-ösztöndíjról szólva Balog Zoltán felidézte, hogy az ösztöndíj megalapítását tavaly novemberben, Törőcsik Mari 80. születésnapján jelentették be. Az ösztöndíj alapítása egy élő legendához köthető – fogalmazott, hozzátéve: Törőcsik Marira érdemes figyelni, tanulni lehet minden rezdüléséből. Az ösztöndíj kifejezheti életének lényegét, ami nem más, mint adni. Adni a közösségnek, a barátoknak, a nézőknek, adni mindazoknak, akik szeretettel fogadják művészetét – hangsúlyozta a miniszter.

Mint mondta, az ösztöndíjjal a Színház- és Filmművészeti Egyetemen tanuló két fiatalt támogatnak egy tanéven át. Olyan növendékeket, akiknek szükségük van erre a segítségre ahhoz, hogy valóban csak a hivatásra, a szakmára tudjanak koncentrálni.

Hozzátette, hogy a Törőcsik Mari által felkért művészek részvételével létrejött háromtagú bírálóbizottság döntött arról, kik kapják az ösztöndíjat.

Törőcsik Mari azt mondta: megszokta, hogy szeretik, Isten a tenyerén hordta, mert ehhez a pályához hihetetlen szerencse kell és csodálatos mesterektől tanulhatott, de ezúttal egészen különleges elismerésben van része. A 80. születésnapján Balog Zoltán miniszter fejet hajtott a múltja előtt és nem „kitűzött” neki egy kitüntetést, hanem kitalálta, hogy az ő nevét viselje egy ösztöndíj, amelyet a minisztérium ad – tette hozzá Törőcsik Mari az MTI-nek.

„Ennél nagyobb ajándékot nem kaphattam, ennél nagyobb bókot nem kaphattam, ennél nagyobb kitüntetést nem kaphattam” – fogalmazott a színésznő.

Ez a cikk Törőcsik Mari: „Ennél nagyobb ajándékot nem kaphattam” először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Beszélgetés Kovács nagyapa mozijáról és a Nagykert rózsafáiról, a pélyi templom oltáráról és a velemi diófáról, a cannes-i életműdíjról és a szomszéd Margitkáról, az angolkisasszonyokról és a főiskolai felvételiről, mesterekről és pályatársakról. Majorelvtárs és Zsótér Sándor, Grigorij Konszkij és Anatolij Vasziljev, Alföldi Róbert és Vidnyánszky Attila itt ugyanolyan súllyal esik latba.

Beszélgetés Törőcsik Mari szüleiről, testvéreiről, gyermekeiről, szerelmeiről, férjeiről és az örök társról, Maár Gyuláról, akivel egyszer majd a Fekete-tengerben fognak találkozni
Beszélgetnek, sört pattintanak, és örülnek, hogy süt a nap.

Juss hozzá itt.

Törőcsik Mari fesztelenül mesél, és mindketten tudják, mi is tudjuk, hogy az emlékezet néha botlik, szalajt. Nem is az itt a lényeg, hogy napra pontosan mi történt ennek a rendkívüli művésznek az életében, hanem ahogy Bérczes László mondja

azt keressük, ki az az ember, akit Törőcsik Marinak hívnak. Hogyan él, hogyan közlekedik az emberek között, hogyan gondolkodik. Hogyan tekint a világra. Sőt, bármilyen önző szándék, arra hívom az olvasót, hogy Mari tekintetével nézzen a világra, amikor ezzel a könyvvel találkozik.

Azért akarom ezt, mert szerintem jó dolog így nézni a világra. Az az egyszerű mondat jut eszembe, amit Zsótér mondott a Brand kapcsán. Megmutatni egy embert. Ezt akarom. Egy embert, akit érdemes megmutatni.

Rendeld meg online itt.

Ez a cikk Remek olvasnivaló jelent meg Törőcsik Mariról először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

A Törőcsik Mariról itt publikált kilencvenöt kép bizonyíték rá: szakmai karrierje eddigi 54 éve alatt akár száz életet is végigélhetett úgy, hogy művészi pályája valójában egyfajta lélekvándorlás. Nem a szó hagyományos jelentése szerint – hogy ugyanis lelke mindig új testbe rejtőzve újjászületik – hanem mert színészként arcát az általa megjelenített sokféle lélek tükreként kendőzetlenül kínálja fel, hogy nézői is átélhessék a megelevenített százféle életet.

Aki ezt az albumot végiglapozza, az szembesülhet egy nagy ívű művészpálya megszületésével, kibontakozásával és beteljesülésével.

Ugyanakkor kiderül az is, hogy ezek a fotók egyszersmind rögzítették a magyar film, színház és televíziózás fontos korszakának jellegzetes pillanatait is.

Eközben a többféle műfajban megjelenő sokoldalúság bámulása során mindig részesei lehetünk annak a bizonyosságnak, hogy az egyik lélekből a másik lélekbe vándorolva pontosan felismerhető a személyiség örök varázsa, a tehetség talán legnélkülözhetetlenebb alkotóeleme.

Bővebb ITT a kiadványról.

Ez a cikk Gyönyörű képek Törőcsik Mariról először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Ez a cikk Törőcsik Mari – János vitéz – 2. rész először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Ez a cikk Törőcsik Mari – Három cigaretta először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

A színésznő mesélt egészségi állapotáról, és azt is megtudtuk, hogy mit csinál, amikor nem dolgozik.

Ez a cikk Törőcsik Mari: „Igen, elvállaltam” először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

„A Körhintamenet találó cím, ahogy a Beszédes könyv Törőcsik Mariról is, mert a kézbe simuló, elegáns formátumú, szép külsejű könyv (Kalligram Könyvkiadó, Pozsony) valóban felrakja az olvasót egy időn és téren át pörgő körhintára, s elröpteti egy nem mindennapi sors és emberi élet rengeteg helyszínére, jelenbe és múltba, tíz frissen készült beszélgetés és negyvenkét Mariról szóló vallomás beszédes világába.

Csalfa egy könyv, mert az ember belelapoz, megnézegeti a kötet végén sorakozó fotókat is, aztán belenéz a szövegbe, és akkor elveszett. Nem tud szabadulni, olyan különleges az interjúk és vallomások sora: abbahagyhatatlan az olvasás. Rendkívüli könyv, mert egy rendkívüli emberről szól szokatlan szókimondással. Jó, hogy Mari nem-jei ellenére a könyv elkészült. Szegényebbek lennénk nélküle, mert jóval kevesebbet tudnánk arról a csodás jelenségről, akit Törőcsik Marinak hívnak. (Eltűnődhetünk például azon, hogy ha Marit kivonnánk az újkori magyar filmtörténetből, mi maradnak meg nekünk? Alig valami.) „ – írja a népszava szerzője a könyvről.

A Kossuth-díjas színművésznő páratlanul őszinte vallomása pályájáról, sorsáról. A kötetben megszólalnak világhírű kortársai, akik Törőcsik Marihoz fűződő viszonyukról vallanak. A gazdagon illusztrált interjúkötetet a pályatársak (színészek, rendezők) megható vallomásai teszik még különlegesebbé.

Bővebb a könyvről és akár hozzá is juthatsz.

Ez a cikk Körhintamenet – Törőcsik Mari páratlanul őszinte vallomása először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.